Szerző
Lakatos Béla

Lakatos Béla

Életkor: 43 év
Népszerűség: 13 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 645 alkalommal nézték meg.
Publikálás időpontja: 2009. január 24.

Megosztás

Szerzői jogok

A vers a szerző és a Poet.hu forrásként való megjelölésével, nonprofit céllal szabadon utánközölhető.

A vers átdolgozásához a szerző engedélye szükséges.

Címkék
Kedvencnek jelölte

Lakatos Béla

Álomhajón...

Eljött végre, az a nap-napnak-napja,
Mikor először láttam meg szemeid fényét,
Mely éj-éjjelének-éjjelén sem aludt ki,
Hanem sötétben is fényt adott.

De szívem, most üres nélküled.
Hideg csók hagyja el ajkam.
Most nem vagy velem, de téged szeret szívem.
Mikor rád gondolok lelkemet tűz önti el!

Szerelem - szerelem!
Gyönyörű évek!
Mondjátok mit remélhetek?
Úgy várom a reggelt!

Minden amire vágysz, most jön el,
Csak azért is szerelem, mit remélsz, kívánsz,
S egy új élet ebben, a féktelen világban.
Veled lesz csak jó, mert mosolyod erőt ad és célt, az élethez.

De mióta nem vagy velem,
A csend, és az éj vigyáz rám!
Hány év múlt el?
Ezer Hold vagy csak egy álom volt?

A szívem szigetén, valahol a szerelem tengerén,
A zeném még élni fog, mert találkozunk mi még ott,
Vitorlát bont lelkem és egyre erősebb lesz irántad a szerelmem
Jöjj velem a véget nem érő álomhajón, mert álmodni veled csoda jó.

1998. augusztus 24

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom