Szerző

Samu

Népszerűség: 8 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 814 alkalommal nézték meg.
Publikálás időpontja: 2009. január 25.

Megosztás

Szerzői jogok

A vers a szerző és a Poet.hu forrásként való megjelölésével, nonprofit céllal szabadon utánközölhető.

A vers átdolgozásához a szerző engedélye szükséges.

Címkék

Ehhez a vershez még nem tartozik címke.

Kedvencnek jelölték (3)

Samu

Anyámhoz

Sötét szobádban ülsz így nyolcvan évesen,
Merengsz a fájó múlton keservesen,
Tengernyi bűnért kérsz feloldozást,
Buzgón mormolsz száz meg száz imát.

Én már rég megbocsátottam neked,
De vétkeid feledni nem lehet,
Hiszen rég elmúlt az a szép tavasz,
Amikor még anyámként láttalak.

Nincs közös sorsunk, csak a vér szava,
Boldog szívvel már nem térek haza,
Így hát anyám viseld a sorsod,
Viseltem én is míg féltő kéz nem óvott.

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


Samu(szerző)2009. január 27. 20:42

Kedves LIne! Megtisztelsz,hogy elolvastad.
Üdv Samu

Samu(szerző)2009. január 27. 20:41

Kedves juditti! Örülök,hogy újra itt lehetek.
Üdv Samu

LIne2009. január 27. 05:10

Szomorú emlékeket idéz.
Ám a vers nagyon szép.

juditti2009. január 27. 02:04

Üdv újra Samu!
Hosszan hallgattál...

Sajnos ebben a versedben bizony én is ismerős érzéseket lelek...

Samu(szerző)2009. január 26. 17:11

Megtisztelsz,hogy olvastad. Üdv Samu

szebarb2009. január 26. 07:50

Kegyetlenül jó ez a vers! Értem is..

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom