Mesél a tükörkép
Látok egy barna szempárt,
Mely sok huncut pillantást vetett.
Látok két megfakult ajkat,
Mely egykor sokat nevetett.
Látok most barázdákat
Az egykor tükörsima arcon.
Látok egy megtört testet,
Mely rég oly sokat táncolt.
Látok tomboló haragot,
Mely már gyökeret növesztett.
Látok mélységes bánatot,
Mire nincsen ellenszer.
Látok még csalódást,
Melyet nem az élet okozott.
S látok annyi szenvedést,
Mi ily fájdalmat hozott.
Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!
Nikolett95(szerző)2016. január 11. 14:22
@rojamsomat: Köszönöm Tamás!
rojamsomat2016. január 11. 13:34
Nagyon szép önismereti vers!!
Szívvel,,,Tamás
Nikolett95(szerző)2016. január 10. 19:49
@szalokisanyi1: Kedves Sanyi! Igen, nagyon jól látod! Egész életemben szigorú voltam önmagamhoz és mások véleménye mindig csak másodlagos volt! Köszönöm megtisztelő figyelmedet! Tisztelettel: Nikol
szalokisanyi12016. január 10. 15:23
Kedves Niki! Talán túl szigorú vagy magadhoz. Mindenre van ellenszer, hinni kell benne! Csalódás, szenvedés, mind, mind, gyógyítható. Ne a tükrödet kérdezd! Barátaid, kedvesed, véleménye legyen mit elfogadsz, milyen is vagy!
Baráti tisztelettel. Szívvel: Sanyi
Ja! A vers remek! Gratulálok! Sanyi
Nikolett95(szerző)2016. január 10. 13:32
@kicsikincsem: Köszönöm Icus!
kicsikincsem2016. január 10. 12:51
Megkapó sorok...
Szívvel gratulálok a vershez.
Icus
Nikolett95(szerző)2016. január 10. 11:16
@fekaagika: Nagyon köszönöm!
fekaagika2016. január 10. 09:59
remélem, hamarosan egy boldog arcot látsz a tükörben :)
igazán művészi a vers, megérdemli a szívet :D