Szerző
Weisz Erika

Weisz Erika

Népszerűség: 81 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 198 alkalommal nézték meg.
Publikálás időpontja: 2016. január 16.

Megosztás

Szerzői jogok

A vers utánközlése vagy átdolgozása csak a szerző engedélyével lehetséges.

Címkék

Ehhez a vershez még nem tartozik címke.

Kedvencnek jelölték (11)

Weisz Erika

V o l t n i n c s

Ó, voltak Évek, voltak Emberek,
volt nagy Trauma, kisebb baleset,
voltak szakadékok, magas hegyek,
voltak éjszakák, Tavasz, reggelek,
és voltál Te! A Mosolyod, szemed,
szád, Csókod, erős vállad, szép kezed,
és volt Csoda, Hit, Remény, Szerelem,
volt Boldogság, valahol elveszett,
volt, nincs, valahogy egyszer vége lett,
és ami volt, az mindig mind Veled,
volt úgy, ahogy majd talán még lehet.
De hogyan éljek addig Nélküled?

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


kdavid2016. május 19. 19:18

Tetszik az íve. Hogy az első négy sorban távolról elkezdesz közelíteni a vers tárgya felé. Nem tudom tudatos vagy ösztönös inkább ez nálad, de jól követi a mondanivalódat a vers felépítése és más verseidé is egyébként.

kicsikincsem2016. január 18. 13:38

Szomorú soraidat szívvel, szeretettel olvastam.
Gratulálok.
Icus

rojamsomat2016. január 18. 08:31

Ezt a hozzászólást a szerzője törölte.

joco572016. január 17. 10:39

Versed szerkezete is érzékelteti a hiányt, a sorok között is szenvedés van!
Nekem kimondottan tetszik, bár szomorú!
Szívvel gratulálok kedves Erika!
Jocó

donmaci2016. január 16. 20:49

Szép megható vers! Szívvel Józsi

laszloklara2016. január 16. 19:11

Nagyon megható, kedves vers, gratulálok.

Sun682016. január 16. 14:35

Cím és tartalom is nagyon tetszett!

Eddi2016. január 16. 14:00

Nekem nagyon szép! Szívvel gratulálok hozzá. Eddi.

dr.vegha2016. január 16. 13:46

Szép...

rojamsomat2016. január 16. 13:03

Kedves Erika!!!
Nagyon szép ez a vers, még ha szomorú is!!
Szívvel,,,Tamás

amalina2016. január 16. 11:07

Gyönyörű a versed! Szívet hagyok:

éva

anci-ani2016. január 16. 10:47

''volt, nincs, valahogy egyszer vége lett,
és ami volt, az mindig mind Veled,
volt úgy, ahogy majd talán még lehet.
De hogyan éljek addig Nélküled?''
Gyönyörű, megható vers kedves Erika!
Szomorúság, fájdalom tükröződik szépséges soraidban!
Az idő lehet az mi átsegít a nehézségeken.
Szívem hagyom szeretettel: Anci

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom