Szerző

Takács Éva

Életkor: 29 év
Népszerűség: 5 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 388 alkalommal nézték meg.
Publikálás időpontja: 2016. január 18.

Megosztás

Szerzői jogok

A vers a szerző megjelölésével, nonprofit céllal szabadon utánközölhető, átdolgozás készítéséhez azonban a szerző engedélye szükséges.

Címkék

Ehhez a vershez még nem tartozik címke.

Kedvencnek jelölte

Takács Éva

Vándor

Ott járok, ahol senki más.
Nincs sok időm, csak egy pillantás.
Várnak rám a hegyek,
a felhők, végtelen tengerek.
Visszanézek, továbbmegyek.

Ott járok, ahol mindig süt a nap,
ég a pázsit a talpam alatt.
Zöldell a kőris, hívnak a terek.
Visszanézek, továbbmegyek.

Mennék messze, szállnék magasba.
Lenéznék erdőre, mezőre, tavakra,
de az idő csak pereg, pereg...
Visszanézek, továbbmegyek.

S majd egyszer megállok,
nem nézek vissza rátok,
mert szívemben él képetek.
Meghalok. Sírba megyek.

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


Balsamo2016. január 21. 20:26

Szép a versed kedves Éva, bár a vége kicsit szomorkásnak tűnik.
Gratulálok neked. Gyula Ja és kapsz egy szívet is.

rojamsomat2016. január 19. 17:53

Szép versedhez gratulálok!!
Szívvel,,,,Tamás

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom