R ö g ö k
Kényszer-képzet, hogy megszűnt az élet,
egy metropolis furcsán néma lett,
a hang tűnt el először, a villamos jár,
orkánt támaszt a metró, egy pohár
hullik a dísztéglás járdára némán,
állóképben szikráznak szilánkok,
és az égből néma átkok hullnak,
nem érzed, mind enyémek,
és a színek szürkévé fakulnak.
A Blahán galambok kutatnak morzsát,
kutyaszer díszeleg, az eb mocskát
majd az eső takarítja, nincs szaga,
furcsa, eltűnt a virágok illata,
egy híd omlik a Dunába, de csak lézer-
kép, játszik a rendező, nem kényszer
létezni, az ásító alagút feldübörög,
csak én hallom, engem keres
a metró-szél, és engem keresnek a rögök.
Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!
ereri2017. július 2. 15:01
Elgondolkodtatott a címed és a vers végére értelmet nyert... Újabb szép alkotásod olvashattam el, elismerésem, szívem és figyelőm hagyom mellette szeretettel, tisztelettel: E. E.
Törölt tag2016. február 11. 22:59
Törölt hozzászólás.
Seelensplitter2016. február 9. 11:25
Kedves Imre!
Érdekes, absztrakt képeket festesz, miközben minden olyan valóságos...
Mondjuk, maga Budapest is ilyen... Annyira absztrakt, hogy az már a nyomor valósága...
Amíg a Blahán csak galambok vannak, és kutyagumi, addig, talán... Az nem is Pest...
Ugyanakkor, a sorok közt, és a ''metróalagútban'' ott a lelked, és megjelenik a halálvágy is...
Nagyszerű alkotás!
Üdvözlettel: Seelensplitter
Sida2016. február 8. 15:29
Érdekes vers, olyan hangulatot vázoltál, mintha egy világomlás után lenne a város, bár a galambok valahogyan megúszták... és magad is ott kóborolsz az alagút szájában.
Scifi, vagy egy rossz álom, de tetszik.
Klári
Marych2016. február 7. 16:56
Gratula!!!!!!!!!!!!!!!!!!
kodrane2016. február 6. 16:35
Szeretettel olvastalak, tetszik ahogy írsz! Gratulálok!
M.Laurens2016. február 5. 21:34
Nagy tisztelettel és szívvel gratulálok remek versedhez!
/ Miklós /
m.agnes2016. február 5. 17:01
Olyan a versed, mintha egy metró utazás ihlette volna.
Persze lehet, hogy nem.
Tetszett Ágnes
oroszlan172016. február 5. 11:32
Tetszettek a gondolataid kedves Imre!
Szeretettel, őszinte szívvel: Ica
rojamsomat2016. február 5. 07:46
Sok gondolatot ébresztő, komoly vers!!
Gratulálok!!
Szívvel,,,Tamás
szalokisanyi12016. február 5. 06:46
Remek!
Elise2016. február 4. 22:24
Nehéz, mély érzések egy remek versben!
Szívvel; Elise
Törölt tag2016. február 4. 21:50
Törölt hozzászólás.
noheb2016. február 4. 20:56
Remek alkotás!!!
Gratulálok!!!
Marika
merleg662016. február 4. 20:36
Kedves Imre! Ezt szeretem a verseidben! Látszólag szinte hétköznapi élet, ugyanakkor a vers mélységei szinte beláthatatlanok! Többször elolvasva az igazi! Szívvel olvastalak! Üdv: Gábor
gosivali2016. február 4. 20:27
Átélhető, hiteles a versed. Szeretettel...
roland.v2016. február 4. 18:59
Valóban nagyszerű alkotás!!
Gratulálok!
Roland
Eddi2016. február 4. 18:48
Kedves Imre, engem teljesen lenyűgöztél verseddel. Szívvel gratulálok hozzá. Eddi.
Csendhangjai2016. február 4. 18:10
Nem kommentelek:egyszerűen ragyogó alkotás!
Gratulálok!
Klára