Mindennapi Apokalipszis
A cserepek hullanak,
Minden szétesőben,
A falak is mállanak,
Ázunk az esőben.
Majd leesik a télnek
A legelső hava,
A hidegtől kik félnek:
Szenvedésük java.
Kifagyott a kaktusz,
Nincs mit körbejárni,
S életünk csak lakmusz,
Lélek jár be hálni.
Ajánlás:
Ha van egy veder,
Teli, ott,
Hozza-e még
Eliot?
Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!
Törölt tag2016. augusztus 7. 22:40
Törölt hozzászólás.
Csendhangjai2016. február 13. 17:40
Ma mindenhol erről olvasok:
''A cserepek hullanak,
Minden szétesőben,
A falak is mállanak,
Ázunk az esőben.''
Úgy látszik, változtatni kellene a világon....
Szívvel voltam olvasód:
Klára
Törölt tag2016. február 9. 18:39
Törölt hozzászólás.
Teodorick(szerző)2016. február 7. 18:36
Az előzőhöz: szándékos az eltérés, eredetileg nem szántam játékosnak a sorokat, szürkeség, reménytelenség és szomorúság hatotta át az első két versszakot. Jóval később született a harmadik, egy allúziós technikával utalva Eliotra, aztán az ajánlásban néven is neveztem a költőt. Az egész verset egyébként Eliot ihlette, lásd az ''Üresek'' című költeményét.
Molnar-Jolan2016. február 7. 17:24
A harmadik versszak és az ajánlás remek, az első kettő valahogy más ízű, kevésbé játékos.
donmaci2016. február 6. 18:09
Nagyon tetszett emlékező versed! Szívvel gratulálok: Józsi
donmaci2016. február 6. 18:08
Ezt a hozzászólást a szerzője törölte.
rojamsomat2016. február 6. 17:35
Szép emlékezésed, szívet érdemel!!
Gratulálok!,,,,Tamás
mama552016. február 6. 17:10
Szívet hagyva gratulálok remek emlékedhez: Marika