Szerző

Tóth Szabolcs (Totisz)

Életkor: 40 év
Népszerűség: 5 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 207 alkalommal nézték meg.
Publikálás időpontja: 2016. február 12.

Megosztás

Szerzői jogok

A vers utánközlése vagy átdolgozása csak a szerző engedélyével lehetséges.

Címkék

Ehhez a vershez még nem tartozik címke.

Kedvencnek jelölte

Tóth Szabolcs (Totisz)

A szél

Hideg az éjszaka, és fúj a szél,
Nappaliban ülve hallom, enni kér,
Fülemet járja át minden fuvallata,
Figyelnék, Drága, de hangod elnyomja.

Mit adjak e gonosz szélnek,
Hogy enni ilyenkor ne kérjen.
Ne játsszon, ne  zavarjon minket,
Hisz veled beszélnék most éppen!

Nyugalom, csend, megállt minden,
Meghallgatta imámat, s mit kértem.
Csend honol, hol az előbb vad szél,
Hallom hangod, Drágám, mesélj!

Mondd el, Kedvesem, nélkülem hogy éltek,
Milyenek az esték, ha nincs ott létem.
Fújnak-e hideg szelek, ahogyan itten,
Csendre utasítod-e, amíg beszélünk éppen!

Most itt a szél csendben vacsizik szépen,
Hagyja, hogy bársonyos hangodból éljek.
Kihasználva e pillanatot szépen kérem,
Ne fújjon el mellőled sosem, amíg csak élek!

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


rojamsomat2016. február 13. 07:59

Nagyon szép gondolat!!
Szívvel,,,Tamás

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom