Szerző

Tóth Szabolcs (Totisz)

Életkor: 40 év
Népszerűség: 5 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 209 alkalommal nézték meg.
Publikálás időpontja: 2016. március 13.

Megosztás

Szerzői jogok

A vers utánközlése vagy átdolgozása csak a szerző engedélyével lehetséges.

Címkék

Ehhez a vershez még nem tartozik címke.

Kedvencnek jelölték (3)

Tóth Szabolcs (Totisz)

Végtelenben

Itt vagyok kint a végtelenben,
Egyedül lézengek a semmiben.
Ordítanék egy jó nagyot,
Nem hallja senki a hangom.

Menekülnék, de nem lehet,
Itt rohasztom el a lelkemet.
Nincs megoldás, csinálni kell,
Ezt a sorsot szabták nekem.

A sors könyvébe ennyit írtak,
Húzd az igát, dolgozz, paraszt.
Ne nyafogj, nem kell a panasz,
Egy hét otthon, az nyújtott vigaszt.

Elrepülnek otthon gyorsan a napok,
Észre sem veszem, de már itt vagyok.
Itt, ebben a szar végtelenben,
Ennyi jutott nekem az életben.

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


rojamsomat2016. március 13. 15:42

Magányod kemény szavakra ösztönzött!!
Nagyon tetszik remek lett!!
Szívvel,,,Tamás

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom