Szerző
Kriston Klári

Kriston Klári

Népszerűség: 234 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 613 alkalommal nézték meg.
Publikálás időpontja: 2016. március 15.

Megosztás

Szerzői jogok

A vers utánközlése vagy átdolgozása csak a szerző engedélyével lehetséges.

Címkék
Kedvencnek jelölték (33)

Kriston Klári

Szomorkás tavaszi dal

Tavasz van. Látom, ahogy levelet sarjaszt minden ág,
mert tudja, hogy az élet várja.
S kinn a kertben az avarban öntudatlan dugja ki fejét
a fény felé a gyenge kis virág.

Tavasz van, amit a hosszú tél után én is vágyva
vártam, - de hangod nélkül most mégis kifosztott,
csendes, üres a világ.

Atomjaira hullik szét körülöttem a valóság.
Nem értem, mi történik és miért?
A bizonyosságért nyújtom ki rémülten kezem,
de nincsen hova menni válaszért.

Sokszor el kell hinnem a hihetetlent,
azt, amit először csak szörnyű álomnak vélek.
Mert van, mi első pillanatban könnyű tréfának tűnik,
s mégis maga a húsba maró, fájdalmas élet.

Mert amit teszel, sokszor nem értem,
de mégis érzem, nekem szerető szívedet
adtad, - s ha fáj is, mégsem haragszom
azért, ha néha sírnom kell miattad.

Ha próbálok nélküled élni, rá kell ébrednem,
nem tudok!
Ha próbálok visszatérni a régi útra,
két lábra állni a biztos, szilárd talajra
- lelkem levegőért kapkod, - mert
nem akarja!

Már késő! Feléd vonszol tudatom
minden idegrostja,
hozzád vezet új ösvényt taposva,
akár akarom, akár nem.
S ellene nem volna értelme küzdenem.

Így hát most is, és nem utoljára,
felfekszem életem folyamának
örvénylő habjára, és hagyom sodorni
magam végzetem felé.

Miért kap a kicsiny bogár szárnyra, s a féreg miért
rágja a fák ágait - nem is sejtve a halált?
Azért, hogy tápláléka legyen a madárnak, mely majd
kertünkben sírja édes-bús dalát.

Így fal fel s emészt el engem is a bánat,
hogy életet adjak a halál dalának.
Akár el is dobhatnék minden álmot,
s okolhatnám a kegyetlen, keserű világot.

De ahogy kérted: én inkább fogom
álmomban kezed, és erősen szorítom,
hacsak te el nem engeded.

Fejemben szilaj lovakként vágtatnak át a rémült
gondolatok, melyeket könyörgően indítok
útjukra feléd: - hogy ne feledd, itt vagyok!

Még a lélegzetvétel is nehéz. Szívem őrülten zihál
mellkasomban, s próbálom érezni, hogy itt vagy
a karomban.

Most már tudom, vigyázni kell a szavakkal,
a kimondani készülő, őszinte gondolattal.
Ritka kincsnek véltelek, kinek mindent
elmondhatok, szívemből csordítva egyaránt
örömet s bánatot.

Nem én fogok búcsúzni a boldogságtól.
A boldogság fog elbúcsúzni tőlem.
Mert már nem tudom, szívedben mi lakozik,
s amit tenni készülsz, miként tennéd,
de soha nem én leszek az, ki eldoblak
magamtól - akárhogy szeretnéd!

Belátom, önző kívánság, hogy az idők végezetéig
szeress, - de azt is érezned kell, hogy
örökké várok rád - s ha még szükséged
van erre, talán tudod, hogy hol keress.

S én minden apró neszre máris rezzenek, várva,
mikor jön el a pillanat, amikor hiányzom neked.
Mert életemnek biztos pontja, hogy tudom, hangodat
újra hallva visszatér lelkemnek áldott nyugalma.

S e nélkül álmom is már csak szétmálló életek látomása,
ahogy a láng kihuny, és meghátrál a remény.
Pedig még tart az élet, és a legkisebb reszkető
molekulában is ott a fény.

Szeretlek kimondhatatlanul, és nem tudom elhinni,
hogy te mégis hagyod, hogy én legyek az éjben
tündöklő, árva, magányos, reszkető csillagod.

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


V.Csilla2017. május 8. 22:51

Rettenetes érzelmeket tudsz csodásra lefesteni szóban. Talán egy kis satír a fájdalom gyógyírjaként . Fájdalommal olvastalak. ♥ Csilla

clarekri(szerző)2016. április 27. 22:26

@Nul: Köszönöm!

Törölt tag2016. április 27. 20:24

Törölt hozzászólás.

clarekri(szerző)2016. április 25. 20:13

@Nyilus: Köszönöm kedves szavaid Péter! Már a múltkori alkalommal én is figyelőmbe tettelek, mert éreztem, egy húron pendül a lelkünk. Én is várom újabb verseidet. Szeretettel: Klári

Nyilus2016. április 25. 19:27

Szia! Nincs sok időm sajnos, keveset vagyok az oldalon, mondhatni új ember...
De amikor itt vagyok és olvasok, mindig elolvasom verseid. Ezt is, ami gyönyörű.
Őszinzén mondom az elsők közt vagy, kit figyelemmel követlek.
Irj, mert szeretem soraid. Illetve verseid!

clarekri(szerző)2016. április 8. 20:21

@lenartanna: Köszönöm!

lenartanna2016. április 7. 21:32

Szenvedélyes versednél szívet hagytam, kedves Klári :)

clarekri(szerző)2016. március 30. 19:54

@HAdriana: Köszönöm szavaidat, biztatást adnak!

HAdriana2016. március 30. 15:12

Ez szintén egy érzelemmel teli gyönyörű vers.
Gratulálok hozzá, szívet hagytam: Adriana

clarekri(szerző)2016. március 25. 09:15

@urattila: Köszönöm!

urattila2016. március 25. 09:02

Nagyon szép! Gratulálok! Attila

clarekri(szerző)2016. március 23. 16:26

@Lca: Nagyon szépen köszönöm kedves szavaidat! Klári

Lca2016. március 23. 16:22

Klári ez is gyönyörű ! Mint a többi nagyon jó írj még akarom!
Őszinte szívvel gratulálok és itt hagyok egy szívet ! üdvözlettel,Lca !

clarekri(szerző)2016. március 22. 17:57

@Nichi-ya: Köszönöm szépen szavaidat, és a szívet is!

Metta2016. március 22. 16:45

Nagyon szép,vallomás!
Szívvel olvastam versedet!
Üdvözlettel:Margit

Nichi-ya2016. március 21. 13:10

Gyönyörű, szenvedélyes vallomás. Szívet hagyva gratulálok, sok szeretettel.

clarekri(szerző)2016. március 20. 20:50

@maxika: Köszönöm szavaidat!

maxika2016. március 20. 20:32

Szép,szenvedélyes vers.
Albert

clarekri(szerző)2016. március 20. 19:37

@Grigo_Zoltan: Köszönöm Zoltán kedves soraidat!

clarekri(szerző)2016. március 20. 19:36

@rojamsomat: Köszönöm Tamás!

clarekri(szerző)2016. március 20. 19:36

@Edinacica11: Köszönöm!

rojamsomat2016. március 20. 08:41

Vissza jöttem figyelni, szép versedhez!
Szeretettel,,,Tamás

Grigo_Zoltan2016. március 20. 06:19

Mint a,néha fel-feltámadó szél, úgy,hullámzanak versedben az érzelmeek.
Egyszer simogatnak, egyszer belemarnak az emberbe....
Örülök, hogy már rendbejöttek a dolgaid:)
Gratulálok neked! Zoltán

Edinacica112016. március 19. 22:11

Minden miértre egyszer választ kapunk, szeretni sosem önzőség a szeretet a szív legszebb nyelve.Gratulálok szívem hagyom nálad!

olahmariann2016. március 19. 21:09

Megható, gyönyörű...szomorkás vallomás...de olvasom, azóta minden rendben. Ez örömteli: szívvel, szeretettel: Mariann

clarekri(szerző)2016. március 18. 23:09

@dobosigyorgy: @dobosigyorgy: Köszönöm!

clarekri(szerző)2016. március 18. 23:07

@amalina: Kedves Éva! Köszönöm kedves szavaidat.

amalina2016. március 18. 23:00

Igazán örülök, hogy meglátogattál, s így ide csaltál. Nagyon gyönyörű a versed, felkavaró, feltárulkozó, és csodaszépen van megfogalmazva. Őszintén gratulálok!:)

éva

dobosigyorgy2016. március 18. 23:00

Csodálatos,de szomorú versedhez szívvel gratulálok.
Szeretettel:-Gyuri

clarekri(szerző)2016. március 18. 22:27

@csumpi: Köszönöm!

csumpi2016. március 18. 20:24

Gratulálok érzelem teljes versedhez!
Szívvel

clarekri(szerző)2016. március 18. 20:23

@hillailaszlo-ve: Köszönöm szépen!

clarekri(szerző)2016. március 18. 20:23

@uzelmanjanos956: Kedves János, köszönöm szépen kedves szavaidat!

clarekri(szerző)2016. március 18. 20:22

@M.Laurens: Kedves Miklós, nagyon köszönöm!

clarekri(szerző)2016. március 18. 20:21

@Eddi: Köszönöm szépen!

clarekri(szerző)2016. március 18. 20:21

@sapa78: Köszönöm szépen, és én is figyelni foglak.

clarekri(szerző)2016. március 18. 20:20

@kokakoma: Köszönöm!

clarekri(szerző)2016. március 18. 20:19

@Hopehely: Köszönöm!

clarekri(szerző)2016. március 18. 20:19

@111111: Köszönöm biztató soraidat. Szeretettel: Klári

clarekri(szerző)2016. március 18. 20:18

@rojamsomat: Köszönöm!

clarekri(szerző)2016. március 18. 20:17

@sanszi66: Köszönöm!

clarekri(szerző)2016. március 18. 20:17

@Motta: Köszönöm!

clarekri(szerző)2016. március 18. 20:16

@gypodor: @gypodor: Köszönöm!

clarekri(szerző)2016. március 18. 20:15

@szalokisanyi1: Köszönöm kedves Sanyi!

clarekri(szerző)2016. március 18. 20:14

@1-9-7-0: Kedves Anikó! köszönöm kedves soraidat. Amit ajánlasz, azon már régen túl vagyok, két éve írtam ezt a verset. És azóta is minden rendben!

clarekri(szerző)2016. március 18. 20:11

@donmaci: Köszönöm!

clarekri(szerző)2016. március 18. 20:11

@anci-ani: Köszönöm szavaidat kedves Anci!

clarekri(szerző)2016. március 18. 20:09

@dr.vegha: Elolvasta!

jocker2016. március 18. 09:12

Érdekes...

hillailaszlo-ve2016. március 18. 09:12

Gyönyörű, megható, szomorú vallomás!
Szeretettel, szívvel gratulálok!
Laci

uzelmanjanos9562016. március 18. 06:52

Meghatóan szép versed élmény volt olvasni, poéta szívvel gratulálok:János

M.Laurens2016. március 17. 20:48

Kedves Klári! Őszinte tiszteletem és elismerésem jeleként hagyom nálad a kis szívet!
/ Miklós /

Eddi2016. március 17. 18:33

Kedves Klári! Nagyon szép, de szomorú sorok! Nagyszerű versedhez szívet hagytam Eddi.

Törölt tag2016. március 17. 18:07

Törölt hozzászólás.

kokakoma2016. március 17. 17:36

Meghatóan szép! Szívvel olvastalak. pj

Törölt tag2016. március 17. 11:13

Törölt hozzászólás.

1111112016. március 16. 16:55

'' Mert amit teszel, sokszor nem értem,
de mégis érzem, nekem szerető szívedet
adtad, - s ha fáj is, mégsem haragszom
azért, ha néha sírnom kell miattad.''
Őszinte, életízű szép vallomás, önzetlen, szerető szívre vall. Szeretettel hagyom ennél a versednél is a szívecskét. Piroska

rojamsomat2016. március 16. 16:24

Nagyon szép. megható versednél szívet hagyok,,,,
Tamás

sanszi662016. március 16. 15:27

Szívvel gratulálok! Sanyi

Motta2016. március 16. 09:37

Szivhez szolo, meghato, gratulälok szep soraidhoz.
Motta

gypodor2016. március 16. 07:51

''Szeretlek kimondhatatlanul, és nem tudom elhinni,
hogy te mégis hagyod, hogy én legyek az éjben
tündöklő, árva, magányos, reszkető csillagod.''
Szép és érzelmes záró versszak. Tetszik az egész vers! Szép vallomás.
Szívet hagyva gratulálok.
Gyuri

szalokisanyi12016. március 16. 07:14

Kedves Klári! Gyönyörű alkotás.
Gratulálok! Szívvel. Tisztelettel: Sanyi

1-9-7-02016. március 15. 23:21

Kedves Klári hát ez gyönyörű talán meg kéne mutatni neki ha nem félsz a választól vagy elutasítástól mert mi nyertünk egy gyönyörű verset de a fájdalmas vívódás neked megmarad szívvel gratulálok Anikó

donmaci2016. március 15. 21:09

Szívvel olvastam szomorkás vallomásodat: Józsi

anci-ani2016. március 15. 20:50

Szomorúság, kételyek és remény rejtőzik szépséges vallomásodban kedves Klári!
Abban igazad van ''vigyázni kell a szavakkal''...
nem kell mindig a szívet teljesen kitárni, lakozzon belül egy picinyke, csalóka titok, mely felébreszt figyelmet és vonzza magához a másik szívet.
Szép vallomásodhoz gratulálok szívvel: Anci

dr.vegha2016. március 15. 20:45

Versed valóban szomorkás, szomorúan szerelmes..
Talán elolvassa...
Szívvel, Attila

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom