Szerző

Vizniczki Pál

Életkor: 58 év
Népszerűség: 179 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 322 alkalommal nézték meg.
Publikálás időpontja: 2016. március 24.

Megosztás

Szerzői jogok

A vers utánközlése vagy átdolgozása csak a szerző engedélyével lehetséges.

Címkék

Ehhez a vershez még nem tartozik címke.

Kedvencnek jelölték (9)

Vizniczki Pál

Szimat

Elhunyt a kutyánk, úgy hívták, hogy Szimat,
őrző-védő szolgálat volt ő az elmúlt tíz év alatt.
Pici korában került hozzánk a kis csöppség,
hamar a szívünkbe lopta magát, semmi kétség.

Aztán hamar felnőtt, s lett is tekintélye,
mert hát mégiscsak olyan német juhászféle.
Szép volt a bundája, szép volt kinézetre,
de azért nem mert volna senki bejönni tőle.

Nagyon szerette a labdát, mint minden kutya,
de a gyenge pontja az mindig csak a kaja.
Megevett mindent, mit elébe tettünk,
ételmaradékot, kutyatápot, mit vettünk.

Szerzett néha-néha egy kis bosszúságot,
mikor letaposta a szépen kinyílt virágot.
Mikor sáros lábbal feljött a teraszra,
s a tuják alját lepisilte az ebadta.

No, de örömöt mégiscsak többet okozott,
mindig odajött, ha az ember valamit dolgozott.
Jött, dörgölődött, mint aki segíteni akar,
ha másért nem, gondolta, a gazdi megvakar.

Volt is ebben nagyon sokszor része,
vakartuk, simogattuk, sokat játszottunk véle.
E hosszú idő alatt hozzánk nőtt, mint egy családtag,
meg is jegyzett külön-külön bennünket magának.

Mindenkit mindig örömmel várt haza,
s ha már hallatszott a cipőnk zaja,
rohanva jött elénk... hát igen, ez hiányzik,
ezért is sajnáljuk oly nagyon szegényt.

Eme pár sort azért vetettem papírra,
ha néha olvassuk, emlékezzünk meg róla.
Bár csak egy kutya volt, mégis szerettük,
szívünkbe zártuk, soha nem feledjük.

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


V.P.(szerző)2018. június 3. 21:55

@Zseraldina: Nagyon szépen köszönöm!

V.P.(szerző)2018. június 3. 21:54

Nagyon szépen köszönöm!

Zseraldina2018. június 2. 19:43

Megható versedhez gratulálok!

Törölt tag2017. február 3. 22:14

Törölt hozzászólás.

kevelin2016. május 9. 05:08

Àtèltem versedet,nekűnk is v0lt nèmet juhász kutyánk, sajnos ö is csak volt

rojamsomat2016. március 26. 09:42

Megható kedves vers!!
Gratulálok!!
Szívvel,,,Tamás

Yd-sy-yd-102016. március 25. 02:44

Ez nagyon aranyos, és szomorú is egyben.

Demonboy202016. március 25. 00:29

Szomorú versedhez gratulálok!

Szisza132016. március 24. 22:59

Mivel állatszerető vagyok, és sok kedvencemete elvesztettem már, ezek a sorok meghatottak! Szeretetet adott a kutyus, ezért pedig a család szeretettel fizetett neki! De eljön az ideje, mikor mennie kell...
Szívet hagyva gratulálok eme megható vershez! **Viki

Szeker_Gyorgyi2016. március 24. 22:53

...életetek aktív része volt, ''mint egy családtag,'' :) Múltját olvasva mindent megadott nektek, amit egy kutyus adhat, és ti is megadtatok neki mindent, amit gazdi(k) adhat(nak), egy szerető családot!

Üdvözlettel,
Sz.Györgyi

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom