Szerző
Rozványi Dávid

Rozványi Dávid

Életkor: 48 év
Népszerűség: 30 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 1177 alkalommal nézték meg.
Publikálás időpontja: 2016. március 25.

Megosztás

Szerzői jogok

A vers a szerző és a Poet.hu forrásként való megjelölésével, nonprofit céllal szabadon utánközölhető.

A vers átdolgozásához a szerző engedélye szükséges.

Címkék

Ehhez a vershez még nem tartozik címke.

Kedvencnek jelölte

Rozványi Dávid

A Regéci vár balladája

Regécnek szarvain büszkén áll a vár,
urai között arat a halál.
Ura, Rákóczi Ferenc,
első volt e néven,
Regéc volt ékköve fejedelmének.
Gyönyörű hitvese kérleli szépen:

"Én Uram, jó Uram, fejedelem vagy te,
hazádat ne tűrjed többé rabbilincsben".

"Ilonám, szépségem, császárnak esküdtem,
fejemre s házamra, hogy nem leszek hűtlen".

"Én Uram, jó Uram, hazádat gondold meg,
koronáját, hogy ne viselje német.
Ott van jó atyám s Frangepán, a derék,
hogy velük küzdesz, hitet nekik tegyél".

"Ilonám, szépségem, feleségem vagy te,
szavadra sub rosa, igaz hitet teszek".
Letette a hitet jó Rákóczi Ferenc,
hogy hazája szabad lesz,
hogy ne bírja a német
Szent István országát.
Rákóczi Tokajon emelte fel kardját,
űzte el császárnak várkapitányát,
Zrínyivel felkeltek a déli végek,
de hiába folyt harcosoknak vére,
a császár hadai álltak győzelemre.
Frangepán és Zrínyi ment a kegyelemre,
Rákóczi zászlaját Munkácson őrizte.
Frangepán és Zrínyi feje porba hullott,
Rákóczinak anyja, Báthory Zsófia,
vágtatott Lipóthoz.

"Császárom, királyom, én hűséges voltam,
kegyelmezz fiamnak, a birtok vesszen csak".

"Leányom, ki királyt és Rómát híven vallasz,
fiad élhet majd, de nem maradhat vára".

"Császárom, királyom, elég lesz Munkács,
s kegyelmed adja még Regécnek várát"
Kegyelmez a császár, Lipót magyar király,
vágtató hintó viszi a hírt és Zsófiát.
"Jó hírt hozok neked, fiam, Ferencem,
király szíve hajlott kegyelemre.
Látod, mondtam én, hiába tenéked,
Ilonkát ne szeresd, ne légyen feleséged.
Látod, birtok és süveg örökre elveszett,
alig birtoklod már az életedet".

"Jó anyám, Zsófia, kemény vagy,
ámde fejet hajtok,
császárnak, ha kell, hűséget fogadok,
ámde Ilonkámat, Zrínyieknek sarját,
bárhogy is akarod, hogyan is hagyhatnám?"
Rákóczi sorvadott kegyelemkenyéren,
testébe csak hálni járt lassan a lélek,
de kérleli hitvese szerelmetes szívvel:

"Én Uram, jó Uram, adj gyermeket nékem,
viselje nevedet s a fejedelmi címet,
ha Istenhez térve elhagynál engemet".
Megszületett Ferenc, második e néven,
de torrá leend a keresztelője,
apját gyertyák között virrasztja vár népe.
Repül a vár felé Báthory Zsófia,
csattog az ostor, vágtatnak a lovak.

"Én édes fiam, ugyan hová lettél,
e siralomvölgyből ugyan miért elmentél?"
Zokogva siratja fiát és reményét,
átokká formálja minden könnycseppjét.
"Mondd meg, Ilona, déli föld szülöttje,
fiam rontására miért jöttél e földre?
Követett téged szerelmetes szívvel,
magányra ítélted szívemet kegyetlen.
Bírtad lázadásra, király árulásra,
szép szívét a szégyen vonta pusztulásba!"

"Jó anyám, Zsófia, tekintetes néném,
itt fekszik Ferenc, kit uramnak vallék,
teste ki sem hűlt, sír a kisfia,
nem illik az átok, inkább a requiescat".
Nem hallja Zsófia, hogy békélli menye,
rohanvást távozott Regéc vára fele.

"Jó szolgám, hű szolgám,
Regéc kapitánya,
fogadjad szavamat,
amit mostan mondok:
Végy két halottat,
egy férfit és egy fiút,
s ásd el testüket,
ahol úrnőd fekszik,
hol gyermekét növeli!
Ne légyen békéje,
se nem nyugovása,
férfiban s fiúban
ne légyen boldogsága!
Ha más férfit szeretne,
mint az én Ferencem,
ne leljen menedékre,
tar pogány közé űzzék el örökre!
Ha más férfit szeretne,
mint az én Ferencem,
gyermekét szakítsák el tőle örökre!
Ne lássa meg fiát, ahogyan férfi lesz,
s fia is bolyongjon nyugalmat nem lelve,
hazai földben ne nyugodjon teste!
Kösse meg szavamat
mostan e két holttest,
ne oldja átkomat
se pokol, se menny:
pogány szokással
kötöm meg az Istent!"

A regéci vár feltárásánál két csontvázat is találtak... Ebben a versben egy mesét mondok a két csontvázról. Talán igaz, talán nem, de a történet elemei: I. Rákóczi Ferenc és Zrínyi Ilona házassága, az anyós rosszallása, a felkelés története mind igaz.

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


Rozvanyi_David(szerző)2016. március 30. 20:30

@rojamsomat: Titkokat rejt a zempléni táj...

rojamsomat2016. március 28. 08:17

Szép és izgalmas történet!!
Jól megírva!!
Gratulálok!!
Szívvel,,,,Tamás

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom