Szerző
Fekete Ágnes

Fekete Ágnes

Életkor: 21 év
Népszerűség: 59 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 297 alkalommal nézték meg.
Publikálás időpontja: 2016. április 5.

Megosztás

Szerzői jogok

A vers utánközlése vagy átdolgozása csak a szerző engedélyével lehetséges.

Címkék
Kedvencnek jelölték (15)

Fekete Ágnes

Üresség

Ha meghallanád hangom, s átölelnél,
Megszűnne számomra a végtelenség,
De sikítok, kiáltok, s nem hallasz,
Lelkem örökre magányos marad.

Ha látnád arcom, mit könnyek áztatnak,
Lehetnél nekem a nap sugara,
Mert elég, hogy rám nézz, s megvigasztalsz,
De nem láthatsz, s arcom fájó könny marja.

Bár mellettem lehetnél minden percben,
De elmentél, s hiányod sajgó sebhely,
Az üresség tüze emészt fel belül,
Ábrándos ifjú szívem lassan kihűl.

Valaki, akárki, halld meg hangom!
Vagy mi értelme játszani a lanton?
Elborít a feledés vak homálya,
Nincs semmi, csak tengeri kínok árja.

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


Nichi-ya2016. április 25. 12:29

Sok szeretettel, szívvel olvastam szomorú, mély alkotásodat.

ilonawirth2016. április 21. 16:02

Kedves Ágnes! Igazán szépet írtál! Szívvel. Ilona

m.agnes2016. április 19. 16:19

Valami ilyesmit érzett Júlia is...
Szívvel és szeretettel. Ágnes

leka2016. április 19. 15:18

Nagyon átérezhető . A magány, a ''valakire várok'', hiányzik a társ.
Bizonyára rád talál akire vágysz.
Szeretettel: Éva

fekaagika(szerző)2016. április 16. 18:45

köszönöm :))

Vadvirag462016. április 16. 18:45

Nagyon gyönyörű verset írtál.Kedves Ágnes!Nagyon tetszett.Szívet hagyok Üdvözlettel Vadvirag46

schvalmrozsa2016. április 16. 18:38

Nagyon szép vers, kedves Ágnes.
Szívvel olvastam: Rózsa

feheryndigo2016. április 12. 11:09

Valóban a magány és a szomorúság hangja peng azokon a húrokon, de fiatal vagy még, fogsz még szebb dalt játszani...! Szeretettel gratulálok kifejező versedhez! Krisztina

fekaagika(szerző)2016. április 7. 17:57

köszönöm mindenkinek :)

rojamsomat2016. április 7. 14:15

De szép! Az a lant megoldja a dolgot!!
Szívvel,,,Tamás

Anida2016. április 6. 10:26

Gyönyörű alkotásodhoz szível gratulálok:Andi

Motta2016. április 6. 10:04

Amilyen szomorú, olyan szép. Azt hiszem, még sokan meg fogják hallani a hangod.
Motta

Martonpal2016. április 5. 21:28

Nagyon szépen megírt vers a magányról.Álmodni kell és az álmok egyszer valóra vállnak.Szívvel olvastam versedet...attila

csibraorsi2016. április 5. 21:04

Nagyon szép! Hogyha a tartalom valós, akkor fel a fejjel! Egyetlen hajnal megváltoztathat mindent. :) ;)

Üdv: Orsi

Törölt tag2016. április 5. 20:45

Törölt hozzászólás.

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom