Amnézia
Hasad a tudat,
ébred a világ,
rügyeznek a fák,
nyílik a világ.
Tisza-Duna párhuzam,
télből tavaszba váltás.
Tavaszi szellő-futam,
s a szívben újabb vágás.
Köszön a megbódult reggel:
Tudat hasadjon szív helyett!
Bírálja Ő, s ne fordítva,
- Ő álljon most a szív felett.
Te élni akarsz, azt mondtad,
- én amnéziát, s feledni.
Szövetkabáton kioldott gombok,
- taníts meg újra szeretni.
Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!
PoorViktor2016. április 14. 22:14
Szokás szerint lenyűgöznek a soraid!
asztaloskinga2016. április 13. 13:22
Csodálatos!
rojamsomat2016. április 10. 07:27
Gratulálok versedhez!
Tetszik!!
Szívvel,,,Tamás
Glali1002016. április 8. 17:22
De szép vers született!
Szívből Gratulálok!
Csak így tovább!
Szeretettel: Lajos