Szerző
Vers

A verset eddig 6571 alkalommal nézték meg.
Publikálás időpontja: 2016. április 24.

Megosztás

Szerzői jogok

A vers utánközlése vagy átdolgozása csak a szerző engedélyével lehetséges.

Címkék
Kedvencnek jelölték (4)

Székely Ferencné

Nővéremnek

Ha lehunyom a szemem, magam előtt látom
sudár alakját, kedves mosolyát.
Hallom a hangját, ahogy nekem
énekelt kiskoromban, mikor altatott.

Amikor kézen fogva iskolába vezetett,
mindenkitől, mindig megvédett.
Vigyázott rám, féltőn szeretett,
S hányszor kapott pofont - helyettem.

Nem voltunk édes testvérek,
csupán csak mostohák.
Egy apánk volt, de két anyánk,
így szeretetből nem sok jutott rá.

A sors nem volt soha kegyes hozzá,
szenvedés, küszködés nyomában járt,
Ő mégsem kesergett, bízott a jövőben,
Jobb lesz majd egyszer, azt remélte.

A gyilkos kór hamar rátalált,
oly sokat szenvedett, megváltás volt a halál.
Álmában jött érte, magával elvitte,
csak a fájdalom, gyász maradt mögötte.

Drága testvérem, édes Arankám,
te voltál nékem egy fénylő sugár.
Tudom, hogy ezután is vigyázol rám,
álmaimban ott leszel, gondolok majd rád.

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


Abraks_Anna2016. december 27. 01:25

Nyugodjon békében!

Abraks_Anna2016. december 27. 01:24

Ezt a hozzászólást a szerzője törölte.

adamne2016. április 25. 15:25

Nyugodjon békében!
Szívem veled! Manyi

Kicsikinga2016. április 25. 09:49

Nyugodjék békében!

rojamsomat2016. április 24. 19:13

Magható szívszorító vers!!
Szívem veled!!,,,,,Tamás

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom