Szerző

Balogh Ádám

Népszerűség: 15 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 798 alkalommal nézték meg.
Publikálás időpontja: 2016. május 6.

Megosztás

Szerzői jogok

A vers a szerző megjelölésével, nonprofit céllal szabadon utánközölhető, átdolgozás készítéséhez azonban a szerző engedélye szükséges.

Címkék
Kedvencnek jelölték (2)

rojamsomat1 láthatatlan tagunk

Balogh Ádám

Szökőév

Itt néha futnak az évek,
Az egyik pillanat a másik,
Fegyenc a saját fejemben,
Csak az idő, ami mászik.

Az idő, mely oly baljós,
Sosem volt az enyém,
Mély hitelt adott -
Hogy éljen még a remény.

De túl drámai a perc,
Túlontúl feszes az,
Mint a virágport odakint,
Tartja ott a terasz;
Úgy tart engem órákhoz kötve,
Meg napokhoz,
Kedden megkötözve.

Cseles.

Folyton-folyvást szökik,
Bár bokáig sem ér,
Mint egy kacsausztató.
Úgy nem jó, ha már látszik,
Mily rövid a tenyér.

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


rojamsomat2016. május 8. 07:34

Jó vers!!
Az idő nagy úr!
Szívvel,,,Tamás

kiska(szerző)2016. május 8. 06:08

Köszönöm!:)

donmaci2016. május 6. 19:25

Nagyon tetszett a versed! Szívvel Józsi

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom