Szerző
Vers

A verset eddig 877 alkalommal nézték meg.
Publikálás időpontja: 2007. november 7.

Megosztás

Szerzői jogok

A vers utánközlése vagy átdolgozása csak a szerző engedélyével lehetséges.

Címkék

Ehhez a vershez még nem tartozik címke.

Kedvencnek jelölték (4)

Újfalusi Ármin

Üres batyuval jöttem...

Üres batyuval jöttem
Erre a céda világra,
S nyomorult alkut kötöttem,
Mialatt vártam az igazságra...
(Hol marad hát?)

Másnak sincs - mondják: ez vigasz,
Gyógyírul jobb minden fűnél-fánál,
S a levegőbe füstként száll a panasz,
Sötétebb az éjszakánál...
(Mikor lőn világosság?)

Üres a batyum, éhes a száj,
S koponyámat gyötri a tudás szomja,
Csalárd a jelen, a múlt is fáj,
Acéli súlyával a lelkemet nyomja...
(Miért van ez?)

Gyűjtöm a kincset: úton-útfélen,
Keresem buzgón, s ha megtalálom,
Örvendek nyáron, s vigadok télen,
S mosolyogva a batyumba zárom...
(Van-e elég?)

Lyuk tátong a batyum alján,
Szakadt vásznát széttépte az idő vadul,
S fonalát mohó molylepkék majszolják -
Sír a kincs, ahogy a földre borul...
(De miért?)

Üres a batyum... Hiába töltöm,
Üres marad, nincsen már kincs,
Szívemnek e világ börtön,
S szorítja ez az átkozott bilincs...
(Fájhat-e jobban?)

Én már nem is tudom, miért vagyok itt...
Minden érzés fáj, kínoz az élet is,
S beborít, mint egy halom sitt,
Szellemem a gyötört testben labilis...
(Hogy lehet ez?)

Jobb-e másnak? Kérdem én,
Hisz mutathatja-e egy lágy mosoly
A hétköznapok zavaros vízén,
Hogy a jó már nincs: minden pokol!
(Mutathatja-e?)

Üres a batyum, s kezdek félni,
Üres marad, nem marad semmi,
Amiért józan fejjel lehet remélni...
Nem marad - s nincs mit tenni?
(De miért?)

Nyomasztó minden, a bánat tüze éget,
Minek a panasz? Nem ér semmit...
Le kell nyelni a büszkeséget,
S a remény kútjából kell vizet merni...
(Sikerülhet-e?)

Üres a batyum, hát megfoltozom,
Gyűjtöm a kincset, újra, lelkesen,
S roskatag lelkemet állványozom,
A bizakodás áthat teljesen...
(De meddig?)

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


doremi2007. november 11. 14:52

Csatlakozom. Nagyon jó.

Poet2007. november 7. 16:26

Javítottam.

uarmin(szerző)2007. november 7. 16:20

Köszönöm szépen.
Amúgy a kéziratban én is 'gyötri'-ként írtam annak idején, valószínűleg elgépeltem...
A szótagokról pedig: hát nem egyeznek a szótagszámok, de amikor írtam, pusztán az érzelmek vezéreltek, így a stiláris jegyekre nem fordítottam különösebb gondot. csak úgy jötek a sorok maguktól, én meg lejegyeztem...

BZ2007. november 7. 15:22

Ez tetszik! Ó, ha még a szótagszámok is egyeznének! Ám így is eredeti! A 'gyötöri' kifejezés, talán 'gyötri'-ként helyesebb.
Számomra értékelendő vers! Elismerésem! ;)

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom