Szerző
Lorenzoo

Lorenzoo

Életkor: 34 év
Népszerűség: 5 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 193 alkalommal nézték meg.
Publikálás időpontja: 2016. május 19.

Megosztás

Szerzői jogok

A vers utánközlése vagy átdolgozása csak a szerző engedélyével lehetséges.

Címkék

Ehhez a vershez még nem tartozik címke.

Kedvencnek jelölte

Keress pénzt online kérdések megválaszolásával! (x)

Lorenzoo

Őrület

Nem lehetek őszinte senkihez,
fájdalmat okoznék mindenkinek.
Mindenkinek, akit szeretek valójában.
Csak bolyongok itt,
mint a légy a pók hálójában.
Elpusztít ez a gondolat!
Közben marja az arcomat.
Jéggé fagy rajtam az egész,
majd lepereg rólam, és kész.
Aztán szétgurul a földön,
és a lábamra ragad,
hogy újból felkússzon rajta.
Mint egy kígyó, mi megkeresi
és szorítja torkomat.
Néha nem mondhatom ki,
amit valójában gondolok.
Mert megrémít másokat.
Pedig csak az elmém épít rácsokat.
Valójában nincsenek!
Az egész csak káprázat.
Bennem az őrület
s határa eltolódott!
Tőlem van közelebb
és nekem van távol.
Amit mondok, csak nekem lesz mámor.
De ha figyelsz,
te lehetsz a vándor;
ki végigmegy az úton,
majd eltűnik, mint a kámfor.
Nyilával hiába szúr szíven majd Ámor.
Értetlenkedve néz,
ki nem ad szavamra.
De mondom!
Mit vallok, hidd el!
Szavamra!

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


Lorenzoo(szerző)2016. június 18. 00:15

@rojamsomat:
Köszi!
Kicsit kaotikusra sikeredett, de ezért ez a címe.
Valami elsodort kicsit.

rojamsomat2016. május 20. 07:29

Tetszett!
,,,,Tamás

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom