Szerző
Vers

A verset eddig 346 alkalommal nézték meg.
Publikálás időpontja: 2016. május 19.

Megosztás

Szerzői jogok

A vers utánközlése vagy átdolgozása csak a szerző engedélyével lehetséges.

Címkék

Ehhez a vershez még nem tartozik címke.

Kedvencnek jelölték (2)

Dobos Zoltán (Septens)

Egyedül

Egyszerre kialszanak a fények.
Felhangzik a monoton narráció,
A játékmester pihenni térhet!

A bábok csak ide-oda lengnek,
Neki-nekiütődve a falnak.
De egyikük mégis életre kelt!

Csak visít, reménytelenül verdes,
Szárnyait próbálja, de nem repül.
Hisz ő, ki érez ott az egyetlen.

Egyedül a sötétben, ez maradt,
Keresi saját útját, de nem leli,
S csak várja-várja csöndben a tavaszt.

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


rojamsomat2016. május 21. 11:33

Szomorkás versed nagyon tetszik!!
Szívvel,,,Tamás

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom