Szerző
Keszei István

Keszei István

1935. július 5. - 1984. január 26.
Népszerűség: 98 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 624 alkalommal nézték meg.
Publikálás időpontja: 2016. május 27.

Megosztás

Szerzői jogok

A vers a szerző és a Poet.hu forrásként való megjelölésével, nonprofit céllal szabadon utánközölhető.

A vers átdolgozásához a szerző engedélye szükséges.

Címkék
Kedvencnek jelölték (14)

Keszei István

Halálhír

Könyörgés feloldásért

A torkod megcsomósodott:
egy árva zokszót sem tudtál kiáltani.

Betemették a torkodat
a némaság irgalmatlan torlaszai.

A víz is megcsomósodott:
poharadból nem tudtad felhörpenteni.

Egyszerre megcsomósodtak
az áramló idő elcsobbanó habjai.

A távirat az asztalon feküdt:
görcsös rostjai közt a csomós torkú fa

még jobban megcsomósodott:
szorongott benne egy erdőnyi éjszaka.

Mindened megcsomósodott:
tejed, mézed, borod, sorsod minden itala.

A szél is megcsomósodott:
ahogy hajdan, be nem lehelheted soha!

*

Szövők szövője! Te szőtted
a szilaj lovak nyakára
s a vágtató pillanatokra
a lobogó hajú sörényt.
Mindenség takácsa, serény,
bűvös ujjú szövője a létnek,
a füvek, a fák gyökerének,
a gondolat gyökerének az agyban,
a sejtelem gyökerének a szívben,
a te hatalmad sugallata szőtte
a suhogó gyolcsú sötétet,
az aranyhajú fényt, az aranyhajú lent,
e véges végtelent.

De amit szőttél, a vihar összekuszálta,
de amit fontál, egy vad kéz összecsomózta.

*

Az összegabalyodott létet
csak te tudod kicsomózni,
te, aki mindent szőttél.

A víz is megcsomósodott:
csomózd ki!

A tej is megcsomósodott:
csomózd ki!

Ó, jöjjél görcsoldó Varázs!
Szövők szövője, Oldozó!
Ne csak a csomót, ne csak a bogot,
bogozd ki a sötét okot,
ami összebogozta
ezt a pillanatot:
az idő szőttesén
fejtsd fel a halált!

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


Bartolomeo.692016. május 28. 00:12

Szívbe markoló fájdalmas érzések elevenednek meg bennem. Halálhír hallatán tényleg ez történik velünk.

''A torkod megcsomósodott:
egy árva zokszót sem tudtál kiáltani.

Betemették a torkodat
a némaság irgalmatlan torlaszai.''

m.falvay2016. május 27. 22:48

Ez a vers is megrendített
Szívvel Miki

Kicsikinga2016. május 27. 14:13

Most is futott rajtam a hideg, ahogy ezt a verset olvastam. Ismét főhajtással köszönöm meg!

Maria_HS2016. május 27. 12:30

István! Szívvel olvastam versedet!
Olvasni foglak.Maria

Trombone2016. május 27. 12:15

Kedves István!

Lenyűgöztél ezzel a verseddel... Fogadd szerény gratulációmat remekművedért!
Baráti üdvözlettel: István

rojamsomat2016. május 27. 12:09

A halál görcsös érzete!!
Megható, szívszorító, vers!!
Szívvel,,,Tamás

szalokisanyi12016. május 27. 09:51

Halálhírre, görcsbe rándul minden!

''Ó, jöjjél görcsoldó Varázs!
Szövők szövője, Oldozó!''

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom