Anyám
Letépett virágból könny fakad,
Az elmúlt gyerekkorból emlék maradt.
Szívem s szemem őszinte volt,
Mikor még ágyam fölött anyám dalolt.
Álmomban most is látom még
A gyermeket, aki voltam rég.
Visszahoznám, de nem lehet,
Arcomon most egy könny pereg.
S ha úgy érzem, semmi sem sikerül,
S életem csónakja mély vízbe merül,
Anyám biztatva megfogja kezem,
S lágyan azt súgja: szeretlek, gyermekem.
Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!
dr.vegha2016. június 9. 22:08
Szép és megható vers..
Szívvel, Attila
Motta2016. május 31. 08:56
Nagyon szép, megható vers.
szivvel gratulálok
Motta
rojamsomat2016. május 31. 07:07
Nagyon szép a versed!
Mély tisztelet Édesanyád felé és remény, hogy segít!!
És bizony segít,,,,örömmel olvastalak!!
Szívvel,,,Tamás
1111112016. május 30. 20:39
Gyönyörű szálon fut az emlék és valóság, a szeretetkapocs mindkettőben átütő erővel érződik. Figyelmet és szívet hagyok szeretettel. Piroska
donmaci2016. május 30. 19:38
Megható versedhez szívvel gratulálok: Józsi