Szerző
Lorenzoo

Lorenzoo

Életkor: 33 év
Népszerűség: 5 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 152 alkalommal nézték meg.
Publikálás időpontja: 2016. július 17.

Megosztás

Szerzői jogok

A vers utánközlése vagy átdolgozása csak a szerző engedélyével lehetséges.

Címkék

Ehhez a vershez még nem tartozik címke.

Kedvencnek jelölte

Keress pénzt online kérdések megválaszolásával! (x)

Lorenzoo

Fogoly

Nem látok semmit, csak a hangodat hallom.
Talán itt vagy még, de biztosan nem tudom.
Tapogatózok, kereslek a sötétben.
Talán itt vagy még, de lehet; hogy már én sem.

Talán élek, de burok van köröttem.
Kitörni belőle elfelejtettem.
Régen ment, mikor hatalmába kerített.
Most engem is utolért, mi mást is leterített.

Kifogyott a tár, és üres a puskacső,
Talán elfogyott minden, már a fű sem nő.
Elmerülök a homályban, a sötétség foglya vagyok.
Rég nem hiszem már, hogy valaha kijutok.

Ködbe borult minden, nem látok semmit már.
Távoli a hangod, tudd meg, nagyon fáj.
Talán itt vagy s még látsz engem.
A remény soha nem hal meg bennem.

De a hangomat nem hallhatod!
Mert a némaság foglya vagyok!
Szabadulni egyedül már nem tudok többé,
S a sötétben lassan így válok majd köddé!

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


Lorenzoo(szerző)2016. július 31. 18:04

@rojamsomat: Köszönöm!

rojamsomat2016. július 18. 17:06

Szép versednél, szívet hagyok!!
,,,,,Tamás

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom