Szerző

Millei Lajos

Népszerűség: 84 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 427 alkalommal nézték meg.
Publikálás időpontja: 2016. július 25.

Megosztás

Szerzői jogok

A vers utánközlése vagy átdolgozása csak a szerző engedélyével lehetséges.

Címkék

Ehhez a vershez még nem tartozik címke.

Kedvencnek jelölték (10)

Millei Lajos

A különcök útján

Élek, miként mások, a hiányt restellve,
annyi érzéssel, mit enged még az elme.
Elbújok gyakran, ha lábamra taposnak,
s hiába tartanak mások alaposnak,
szétszórt vagyok, bohó, egy hangulattenger,
melynek hullámzását szenvedi pár ember.

Nem hat meg sznob arcok felületes bája,
ha felcsendül bennem a szél muzsikája,
ha búcsúzni látom a pityergő Napot,
megölelem rögvest, és zsebkendőt adok
minden Őt könnyező bokornak és fának,
s kezet csókolok a Természetanyának.

Élek, mint mindenki, egyedi igénnyel,
sorsom a karmester, mégsem ő vezényel,
a dal ritmusát, mely kíséri életem,
nem szabhatja senki és semmi meg nekem.
Teremtő vagyok, csak egyedül kárhozom,
ha a Hold sarlóját aratni elhozom.

Különcnek hisznek, mert nem zenélek mással,
keringőt járok a biztos elmúlással,
s bár ő hívott táncra, a taktust én verem,
daclőszerrel töltve az életfegyverem.
Különcnek tartanak Ők, a messiások,
temetnék hitem, mit nap mint nap kiások.

Különc kölönc vagyok a törtetők hátán,
reménykedők egén derűs szószivárvány,
különc, aki látja rét selymén a fodrot,
s felhőkből farag ki sok-sok bárányszobrot,
madárdalárdáknak lapozza a kottát,
s templommá szentelne számos életkocsmát.

Különcnek látnak, mert nem bégetek velük,
ha süketet játszik az unott Istenük,
hisz elege van már a rimánkodásból,
a kapzsi életcélú gonoszkodásból.
Ölés helyett ölelj, búra mosolyt ragassz,
s milliárd különcnek rügyezhet ki tavasz.

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


Millali(szerző)2016. augusztus 8. 08:24

@erzocsend: Mély tisztelettel köszönöm a véleményedet, kedves Tibor.

erzocsend2016. augusztus 7. 20:07

Kedves Lajos! Remek versednek különösen jó lett a vége! Szívvel gratulálok: Tibor

Millali(szerző)2016. július 27. 16:46

Nagyon köszönöm, kedves Liszka0808

Millali(szerző)2016. július 27. 16:45

Köszönöm a megtisztelő olvasásodat, kedves Gyuri.

Millali(szerző)2016. július 27. 16:44

Hálásan köszönöm, hogy megtiszteltél, kedves Melinda.

Millali(szerző)2016. július 27. 16:43

Hálásan köszönöm, kedves Margit, a megtisztelő olvasásodat.

Millali(szerző)2016. július 27. 16:42

Tisztelettel köszönöm az elismerésedet, kedves Róza.

Millali(szerző)2016. július 27. 16:41

Örülök, kedves Mátyás, hogy érted, amiről írok. Hálás tisztelettel köszönöm a hozzászólásodat.

Millali(szerző)2016. július 27. 16:38

Tisztelettel köszönöm, kedves Motta.

Millali(szerző)2016. július 27. 16:37

Hálás tisztelettel köszönöm, kedves SAROLTA55, a hozzászólásodat.

Liszka08082016. július 26. 17:21

Remek!

gypodor2016. július 26. 09:11

Egy kicsin mindenkiben ott az ego! Amiről írsz, az egy kicsit több ennél...
Szeretettel olvastalak.
Gyuri

Menda2016. július 26. 06:41

Soraidat olvasva úgy érzem én is a különcök táborába tartozom.

''Különc kölönc vagyok a törtetők hátán,
reménykedők egén derűs szószivárvány,
különc, aki látja rét selymén a fodrot,
s felhőkből farag ki sok-sok bárányszobrot,
madárdalárdáknak lapozza a kottát,
s templommá szentelne számos életkocsmát.''

Ez a versszak tetszik legjobban nekem, mely láttatja, hogy mennyire szereted a természetet és az embereket is.
Szívvel láttalak: Melinda

Metta2016. július 25. 23:18

Kedves Lajos!
Nagyszerűen megírt versed szívvel olvastam!
''Nem hat meg sznob arcok felületes bája,
ha felcsendül bennem a szél muzsikája,
ha búcsúzni látom a pityergő Napot,
megölelem rögvest, és zsebkendőt adok
minden Őt könnyező bokornak és fának,
s kezet csókolok a Természetanyának.''
Üdvözlettel:Margit

Rozella2016. július 25. 23:09

Nagyon jól megragadtad a ''különcség'' lényegét.. Szerintem sokak helyett is írtad.., de az a baj, hogy az ilyet is csak a különcök olvassák, a belesimulók nem. Nagyon jók a nyelvi megoldások, különc szóösszetételek is! Nagy elismerésem! Róza

Matyi872016. július 25. 22:12

Talán a különcnek hitt emberek azok, akik tesznek is valamit a világért, értem ezalatt a jó cselekedeteket. Őket nem érti meg a világ. S nézd meg, a hírességek is majdnem mind azok voltak. Mikor is értik meg az emberek őket? Költőket, írókat, zenészeket, másokat? A haláluk után, persze. Az elmúlás után értékelik majd munkásságukat. Engem is annak tartanak, annak is érzem magam, mert nem csinálom azt, amit mindenki más, nem is követem a ''társadalom normális, verbális szintjét'', mivel én nem tartom annak. Magam ura vagyok, nagyon sok eszmét magam vallok. Értem én, miről írsz. Tetszett. Figyelőmbe teszlek, kedves Lajos.
Üdvözlettel.: Mátyás

Motta2016. július 25. 20:49

Tetszik ez a felfogás és persze a vers is.
szivvel olvastalak
Motta

SAROLTA552016. július 25. 20:39

Különösen ritka érzéseidet, szépen rímbe szabtad.
''Különcnek hisznek,mert nem zenélek mással,
Keringőt járok a bíztos elmúlással,
S bár ő hívott táncra,a taktust èn verem,
daclőszerrel töltve,az életfegyverem.''
Erős magatartásra vallanak soraid.
Első szívvel gratulàlok,Sarolta

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom