Szerző

Homok Attila

Életkor: 27 év
Népszerűség: 32 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 388 alkalommal nézték meg.
Publikálás időpontja: 2016. augusztus 16.

Megosztás

Szerzői jogok

A vers utánközlése vagy átdolgozása csak a szerző engedélyével lehetséges.

Címkék
Kedvencnek jelölte

Homok Attila

Az évek olyanok...

Az évek olyanok, mint az élet mémekkel,
Telis-tele érvvel, érvekkel és évekkel.

Mégis mindenki kibekkel, dobál számokkal,
Ekkor nehéz a sok számkivetettekkel.
Ekkor még a nap mindig felkel!

De mégis kinek kellenek ezek a mémek?
Nekem ugyan nem, mint mikor megmekelek,
Mégis minek kellek vagy éppen kelek?

Önző és önszerető, na akkor ön most jó önismerő?
Önzésemnek: "voltak és vannak jeges csúcsai".
Önértékelési zavar mellett ön Ars-poetica!

Talán valaki értékeli a mai kortárs poétikát.
És nem, csak egy újabb bevált, megvált és remek taktikát-jelent.

Ma már minden jelent valamit, és minden egy jel, talán ez az Ars-poetica többet jelent!

2016. augusztus 8.

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


gypodor2016. augusztus 21. 07:04

''Ma már minden jelent valamit, és minden egy jel, talán ez az Ars-poetica többet jelent!''
Valóban igazad van! Sokan azt hiszik, egy Ars poeticába ''nagy gondolatokat'' kell belefoglalni, amitől megremeg a világ, az olvasó. Nos! Az olvasó, ha van, már más nyelven ért... Ebben a ''hajótöröttekkel'' teli világban kevés az önismerő, sok az önszerető...Értelek. Tetszik ez az új hang! Kell.
Szívvel bíztatlak.
Gyuri

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom