Szerző

Virág Sámuel

Életkor: 40 év
Népszerűség: 6 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 309 alkalommal nézték meg.
Publikálás időpontja: 2016. augusztus 19.

Megosztás

Szerzői jogok

A vers utánközlése vagy átdolgozása csak a szerző engedélyével lehetséges.

Címkék

Ehhez a vershez még nem tartozik címke.

Kedvencnek jelölték (2)

Keress pénzt online kérdések megválaszolásával! (x)

Virág Sámuel

Hiány-jel

Van olykor olyan veled,
hogy helyedet sehogy sem leled,
mert úgy hiányzik valaki,
hogy hiánya megmérgezi
napjaid, estéid, perceid, óráid -
téged kísérő hűséges szolgáid.
Őt látod, ha elalszol,
s ha felébredsz, haragszol,
hogy miért múlt el a szép álom,
s újra nyakadban a járom,
de a munkára sem tudsz figyelni,
mert egy perc szünet, s eltereli
gondolataidat a hiány,
az Ő hiánya, és a magány
férge rágja lelked odvas fáját,
pedig eddig is nélküle éltél, s alakját,
hús-vér valóját
csak néhány napig láthattad,
s ezt az időt is elpazaroltad,
mert nem ismerted fel azonnal,
hogy születése mily haszonnal
ajándékozta meg az univerzumot,
és létezése egyensúlyt hozott
a világmindenség működésében,
s az élet megjelenésében
Ő játszott döntő szerepet -
értelmét az Ő létezése általa nyerte el az élet.
S mert Ő beragyogja a teret,
a földre a Nap csak ezért nevet,
s a Föld még azért nem robbant fel,
mert kecses lábaival Ő rajta lépdel.
S a fák is azért hajtják
új ágaikat, mert szemei ezt látják,
s mosolyát bontják, örömét szaporítják.
És a virágok kelyheiket
neki tárják fel, s a nyári éjeket
bódító illatukkal azért fűszerezik,
hátha álmatlanul Ő közéjük érkezik.
S te vak voltál,
Orrodig sem láttál,
Későn jöttél rá, hiányzik neked.
Az utolsó nap óta hiányát szenveded.
Új időszámítás kezdődött el akkor.
Már létezett számodra, s nem is ugyanakkor,
mert Ő már régóta máshoz tartozott,
s kisstílű magaddal nem is foglalkozott.
S hogy hírt adtál magadról,
királynői keggyel megajándékozott,
s te-szaporította szavaidról
nagylelkűen nyilatkozott.
Azóta életed fontos része
az Ő személyének keresése.
Mindig mindenhol Őt látod,
nem nyithatod ki úgy az ablakod,
hogy el ne képzelnéd, ott halad majd el,
s egyszer kérdésedre: "Mikor jössz?" így felel:
"Majd a jövő héten,
ha lesz érkezésem!"
De ez megint csak álom,
mit ébren álmodsz, míg állon
nem sújt a valóság...

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


angel142017. április 15. 18:55

Szívemből írtad ezt a verset! Hatalmas nagy szívet hagyva gratulálok!örülök hogy olvashattam!Szeretettel:Gabi

angel142017. április 15. 18:53

Ezt a hozzászólást a szerzője törölte.

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom