Szerző
M. Laurens

M. Laurens

Életkor: 67 év
Népszerűség: 692 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 645 alkalommal nézték meg.
Publikálás időpontja: 2016. szeptember 5.

Megosztás

Szerzői jogok

A vers a szerző és a Poet.hu forrásként való megjelölésével, nonprofit céllal szabadon utánközölhető.

A vers átdolgozásához a szerző engedélye szükséges.

Címkék
Kedvencnek jelölték (95)

M. Laurens

CSIGAHÁZ

[magna civitas, magna solitudo]

Hullik a vakolat,
pikkelyekben pattog a máz,
szemeket-füleket bezárva
vagyunk semmiben a váz,
hol az Én minket is kizár:
akárcsak egy csigaház.

Kerüljük az igazmondást,
véleményünk lenyeljük,
s gerinctelen létünktől
nyálkássá vált lelkünk.
Már nem fogjuk meg
többé egymás kezét,
nem is nézünk régóta
egymás szemébe,
emberségünk a polcon,
végképp feledve, felélve.

Hullik a vakolat,
pikkelyekben pattog a máz,
szemeket-füleket mind bezár
a ragályos magány: gyilkos láz.
Már nem véd, hanem öl
az eltaposott csigaház.

Pest-Buda, 2016. július 22. - augusztus 25., A latin idézet fordítása: "nagy város, nagy magány"

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


M.Laurens(szerző)2017. június 15. 15:10

@Merluccius: Köszönet az olvasásért!
/ Miklós /

Merluccius2017. június 15. 12:14

Jujj, de nagyon M. Laurens-es ez a vers! Szókimondó, kiváló párhuzamot feszít! Pedig ez a város... mégis a szívedig ér. Ugye?

Szerettel: M.

M.Laurens(szerző)2016. október 8. 21:12

----------------------------------------------
Kedves Barátaim, Szerzőtársaim és Olvasóim: @maxika: @merleg66: @195705252012: @Martonpal: @Golo: @MagyarMagdolna: @dr.vegha: @nefelejcs: @jocker: @editmoravetz: @pintyipontyi: @Abraks_Anna: @Perzsi.: @babumargareta01: @bakonyiili: @pipiter: @Hopehely: @Ahita: @Elizabeta: @1-9-7-0: @Metta: @Metta: @zeleizo: @barnaby: @Marimama: @dobosigyorgy: @Zsuzsa0302: @Zsuzsa0302: @zelgitta1: @seamiller: @tigris250: @hmbt: @Evanna: @meszaroslajos60: @donmaci: @vargaistvanneel: @Dram: @B...yL...o: @Elise: @m.falvay: @eferesz: @Gmeindlmargitka: @remember: @szalokisanyi1: @Zsoltii: @Zsoltii: @Sly71: @gypodor: @Cseppfolyo: @Baranyai_Attila: @hangyasi: @uzelmanjanos956: @rapista: @anci-ani: @Kicsikinga: @Gaborovics: @adamne: @Tibcsi: @111111: @BakosErika: @PiszarEva: @clarekri: @tassi2: @kicsikincsem: @Sida: @jusziko: @lizomka: @Ametist: @Doli-Erzsi: @KomaromiIstvan: @Nichi-ya: @Titta: @DJ: @Bugatti350: @viola61: @dvihallyne45: @judit.szego: @Grigo_Zoltan: @Karsai_Tibor: @turk.eva: @BaGucci: @kreativ55: @keva526: @gyongyver67: @Trombone: @Andicsek: @ZenonM: @Knecs: @HAdriana: @pengaulini: @Meroni: @bogyi: @tzoldav: @Ibolya.52: @LIne: @erzocsend:

KÖSZÖNÖM SZÉPEN valamennyiőtök értékes hozzászólását és értékelését, szerény versem alatt.
/ Miklós /
---------------------------------------------------

Karsai_Tibor2016. szeptember 30. 13:07

- Mélyre- Mutattál - kedves - Barátom...! Tisztelettel gratulálok!

turk.eva2016. szeptember 25. 23:58

Igaz szavak...

BaGucci2016. szeptember 25. 15:04

Ez nagyot szólt keves Miklós, nagy mély az értelme és ezt nagyra értékelem.
Gratulálok szívvel.

Ági.

kreativ552016. szeptember 22. 07:13

IGAZ!
MÉLY!
ŐSZINTE!
Szeretettel viszem kedves Milkós!

erzocsend2016. szeptember 21. 21:47

Kedves Miklós! Versed nagyon megérintett remek gondolatiságával, igazságával! Nagy szívvel gratulálok: Tibor

LIne2016. szeptember 21. 14:50

Kedves Miklós!

Igazi helyzetkép.
Gratulálok!!!

Eta

Ibolya.522016. szeptember 17. 21:44

Érdekesen filozofálsz! Gratulálok. Ibi

tzoldav2016. szeptember 16. 22:04

még jó, hogy ez nem mindenütt igaz, de a vers,
az jó.

bogyi2016. szeptember 16. 08:42

Kedves Miklós szívvel olvastalak!

Meroni2016. szeptember 15. 08:19

Kedves Miklós! Ez az ami ellen még a fény felé kapaszkodunk. A nagy igazságot remekül megfogalmaztad versedben. Tisztelettel gratulálok nagyszerű versedhez!Roni

pengaulini2016. szeptember 15. 00:21

Kedves Miklós!
Szívvel olvastam versedet. Egy véletlenül eltaposott csigaház indíthatta el a magány gondolatát. Gazdag mély taratalom. Remélem Pest-Budán egyszer meglátogathatlak, tisztelettel József Sydney

HAdriana2016. szeptember 13. 20:32

Elgondolkodtató, nagyon mély mondanivalójú versedhez gratulálok!
Szeretettel szívet hagyok: Adriana

Knecs2016. szeptember 13. 18:04

Versed megérintett. Tetszik a kép alkotásod. Köszönöm. Szívet hagytam.

ZenonM2016. szeptember 13. 11:06

Csak nem reménytelen ennyire minden, bár jól tudom, milyen érzés amit megfogalmaztál. Gratulálok, szívemet adva: Zsolt

Andicsek2016. szeptember 13. 09:24

'' Már nem fogjuk meg
többé egymás kezét,
nem is nézünk régóta
egymás szemébe,
emberségünk a polcon,
végképp feledve, felélve. ''

Olykor nem ártana kibújni a csigaházból ..,
Őszinte tisztelettel és barátsággal: andi

Trombone2016. szeptember 11. 21:14

Drága barátom!

A nap verse számomra! Óriásit alkottál... és sajnos milyen igaz!
Szívből gratulálok hozzá!
István

gyongyver672016. szeptember 11. 17:51

Csodás amit olvasok,szívet hagyva!Gyöngyi

keva5262016. szeptember 11. 15:11

Pazar versedhez szeretettel gratulálok, kedves Miklós!
Szívvel, Éva

Grigo_Zoltan2016. szeptember 11. 07:44

Tisztelettel gratulálok a versedhez:)). Zoltán

judit.szego2016. szeptember 11. 07:30

Drága Miklós! Remek!!!

dvihallyne452016. szeptember 10. 17:39

Drága Miklós!
Elgondolkodtató, remek soraidhoz szeretettel és szívvel gratulálok! Saci

viola612016. szeptember 10. 14:55

Nagyon igaz! :)

Bugatti3502016. szeptember 10. 14:34

...könnyű a csigaházra lépni.... az élet talán más lenne nélküle? :( azt gondolom igen, mert a puszta létünk is kockán foroghat...:! Szép ez a kesernyés gondolat!Gratulálok!:)
István

DJ2016. szeptember 9. 11:16

''Hullik a vakolat,
pikkelyekben pattog a máz,
szemeket-füleket mind bezár
a ragályos magány: gyilkos láz.
Már nem véd, hanem öl
az eltaposott csigaház.''

Szívvel olvastalak: Joli:)

Titta2016. szeptember 8. 17:43

Kedves Miklós,magvas mély gondolatokat fejtegetsz filozófikus versedben,gratulálok szeretettel:: Ágnes /68/

Nichi-ya2016. szeptember 8. 16:45

Elismeréssel, szívet hagyva gratulálok szomorú, mély mondanivalójú alkotásodhoz.

KomaromiIstvan2016. szeptember 8. 07:47

Sajnos amennyire filozofikus, annyira reális is! Mindenesetre, a tőled megszokott profizmussal lett megírva, szív jár ezért is!

Doli-Erzsi2016. szeptember 7. 16:58

Elgondolkodtató életképedhez szívvel gratulálok!
Erzsi

Ametist2016. szeptember 7. 16:30

Nagyon jól érzékeltetted a nagyvárosi magányt, gratulálok!

lizomka2016. szeptember 7. 13:35

Fájón sok igazság van benne.A város benyeli az ember lelkét is,ha nem figyel a benső értékeire.
Kedves Miklós nagy szív!
Kati

jusziko2016. szeptember 7. 08:51

Pontos látlelet!

Sida2016. szeptember 7. 08:24

Valóban, a bezárkózás mit sem ér, nem véd meg semmitől!
Nagy szívvel gratulálok versedhez!
Klári

kicsikincsem2016. szeptember 7. 07:13

Mekkora súlya van! ...szívvel gratulálok.
Icus

tassi22016. szeptember 6. 21:00

Húha! Szívvel !!!!! Ildi

clarekri2016. szeptember 6. 20:43

Elgondolkodtató, kemény szavak, nagyszerű versben megírva! Szívvel gratulálok kedves Miklós. Szeretettel: Klári

PiszarEva2016. szeptember 6. 19:47

Ez a látkép, életkép nagyon eredeti bár ne így lenne.
''Kerüljük az igazmondást,
véleményünk lenyeljük,
s gerinctelen létünktől
nyálkássá vált lelkünk.
Már nem fogjuk meg
többé egymás kezét,
nem is nézünk régóta
egymás szemébe,
emberségünk a polcon,
végképp feledve, felélve.''
Bámulatosan tudsz adni egy hatalmasat!
Gratulálok!
Éva

BakosErika2016. szeptember 6. 19:21

Mély, gondolatba ejtő soraid nagy szeretettel olvastam, kedves Lélektársam.
Gratulálok: Erika

1111112016. szeptember 6. 15:54

Nagyszerűen megírt elgondolkodtató sorok mint mindig, szívvel: Piroska

Tibcsi2016. szeptember 6. 15:50

Gratulálok Kedves Miklós! Nagyon tetszett a fiozófiai témájú versed! Szívet hagyok Nálad!

Tisztelettel: Tibor

adamne2016. szeptember 6. 15:17

Elgondolkodtató vers.
Elismeréssel, szívvel gratulálok kedves Miklós.
Barátsággal: Manyi

Gaborovics2016. szeptember 6. 12:34

Nagyszerű alkotás! Gratulálok!

Gabi

Kicsikinga2016. szeptember 6. 11:35

Kiválóan tudsz helyzetképet, külsőt, és belsőt egyaránt, láthatóvá tenni!

anci-ani2016. szeptember 6. 11:23

Nagyon szomorú őszinte valóságképek tükröződnek, nagyon szép, meghatóan csodás költeményedben kedves Miklós!
Szívvel, szeretettel olvastam: Anci

rapista2016. szeptember 6. 11:04

süt belőle...

uzelmanjanos9562016. szeptember 6. 10:15

Remek vers, szomorú, de igaz gondolatok napjaink magányáról, egymástól elfordulásáról, baráti szívvel gratulálok:János

hangyasi2016. szeptember 6. 10:11

Kedves Laurens.

Nehéz, kemény és igaz sorok.

Gratulálok!

Törölt tag2016. szeptember 6. 10:03

Törölt hozzászólás.

Cseppfolyo2016. szeptember 6. 09:54

Nagyon kedves M. Laurens,

Azzal, hog megírtad ezt a művet ,m áris láthatjuk, nyílvánvalóvá tettük.

az, ami a problémákat okozza, nem az Én.

Az Én az, ami félre van , volt téve a minden más pótlék mellett.

a legfontosabb, az Én mindig az, ami hejrehozza a dolgokat.

ahol ott van, az már többé nem áldozat. És minden szituációból lehet

egy hatűrozat.

Ahogy versedet, íme megejtetted,
sorsodat ezzel magadnak kimérted.
soha ne muljon el Énednek varázsa
Halgassa meg Isten ma az én imámat.

Fiatel korodra sanditasz és féled
Megváltoznál jóra ha bírná az Éned.
Csapda ez is néked
Mert csak te vagy az, ki kiméri néked.

Üdv, Rezső

gypodor2016. szeptember 6. 09:40

''Kerüljük az igazmondást,
véleményünk lenyeljük,
s gerinctelen létünktől
nyálkássá vált lelkünk.''
Kedves Miklós! Ez a vers rendeset ÜT!!! Igaz, ahhoz el kell (-ene) olvasni, megérteni, s hagyni , hogy hasson! Mert különben egy eltaposott csigaházban találjuk magunkat!!!
Nagy szívvel és gratulációval.
Gyuri

Sly712016. szeptember 6. 09:36

Nagy város, nagy magány.... A csigaházunkban mindig biztosan védettek vagyunk. De amikor hullik a vakolat odabent és a magány is ragályos lesz, valóban eltapos, megöl a körülvevő biztonság... Nézzünk egymás szemébe, mindig meglepetés ér, mert igenis még nyitottak vagyunk, vágyunk a másik tekintetére, s emberségünket is olyan jó levenni a polcról!

Nagyon-nagyon tetszik ez a vers! Gratulálok ! Szívet hagytam :)

Zsoltii2016. szeptember 6. 09:06

Nem mindenki..(külön) bocsánat!

Zsoltii2016. szeptember 6. 09:05

Kedves Miklós!

Elgondolkodtató soraid olvasva magam is tűnődöm,miért hagynánk polcon ezen emberi értékeket.Viszont azt is látom versed által,hogy nemmindenki tesz így lemondóan s beletörődve.Alkalmasint tükörnek illetve megaposzternek is használhatóak fennkölt soraid,hisz költőkön kívül nem sokan látnak ennyire tisztán.
Üdvözlettel!
Gratulálok!

szalokisanyi12016. szeptember 6. 07:44

Kedves Miklós! Elgondolkodtató alkotás. Fogyóban a remény. Lesz változás?
Üdvözletem küldöm. Szívvel. Tisztelettel: Sanyi

remember2016. szeptember 6. 04:25

Filozófia, valóság, ábrázolásmód. Ahogy csak avatott szemel láthatják a lélek íriszén át.
Szívvel, barátsággal. Gratulálok Miklós!

Gmeindlmargitka2016. szeptember 5. 23:42

Mennyi fájdalmas valóság fogalmazódik meg versedben! Ez szomorú.
Dicséretül szívet hagyok!
Margó

eferesz2016. szeptember 5. 23:37

Kedves Miklós!
Szeretek tükörbe nézni általad, köszönöm szépen.
Szeretettel: Szabolcs

m.falvay2016. szeptember 5. 22:52

Szomorú ,de ez a valóság , egyre több a magányos ember ,nagyon jól látod.
Szívvel Miki

Elise2016. szeptember 5. 21:40

Sokszor szomorú valóság, amiről szól a versed. Szívvel olvastam!
Elise

B...yL...o2016. szeptember 5. 21:21

Szomorú hangulatú versed sajnos ma már nem csak a nagyvárosokra érvényes. Örömtelenül írom e sorokat, hisze nagyon szép versed olvasása örömet szerez(ne).
Szeretettel:
László

Dram2016. szeptember 5. 21:20

Kedves Miklós!
Figyelemkeltő versedhez
szívet hagyva gratulálok.

vargaistvanneel2016. szeptember 5. 21:08

Elgondolkodtató vers!
Minden tiszteletem, elismerésem!
Szívvel
Erzsi

donmaci2016. szeptember 5. 20:36

Egyre jobban eltávolodnak az emberek egymástól! Nagyon jól versbe írtad! Szívvel gratulálok: Józsi

meszaroslajos602016. szeptember 5. 20:28

Kedves Miklós, sajnos egyre inkább időszerű témát dolgoztál fel versedben, egyre több a magányos, és szegény ember, és egyre kevesebbet figyelünk egymásra ebben a rohanó kegyetlen világban. Szívvel, szeretettel gratulálok remek alkotásodhoz, Lajos.

Evanna2016. szeptember 5. 20:18

''Már nem fogjuk meg
többé egymás kezét,
nem is nézünk régóta
egymás szemébe,...''

Milyen szomorú valóság!
Szivem hagyom.
Evanna

Törölt tag2016. szeptember 5. 20:02

Törölt hozzászólás.

tigris2502016. szeptember 5. 19:14

Nagy igazságok egy remek, tömény filozófiával átitatott versben!
Elismerésem.
Magdolna

Törölt tag2016. szeptember 5. 18:03

Törölt hozzászólás.

zelgitta12016. szeptember 5. 18:00

Miklós, a középsô szakasz tömeny, ott van az eszencia.
Nyelvezeted eleggé drasztikus, de értem : a cél szentesíti az eszközt. Felkavarsz, odavágsz,többes szám elô szemèlyed az olvasót is megszólítja, jogosan.
Gratulâlok elismeréssel,
B.

Zsuzsa03022016. szeptember 5. 17:46

Remek versed szívvel, szeretettel olvastam : Zsuzsa

dobosigyorgy2016. szeptember 5. 17:42

Szuper versedhez szívvel gratulálok.
Sajnos nagyon tükrözi a mai valóságot.
Baráti üdvözletem:-Gyuri

Marimama2016. szeptember 5. 17:28

Hát igen! És nem jól van ez így! Szívvel gratulálok!
Marika

barnaby2016. szeptember 5. 17:15

Miklós barátom, itt is csak gratulálni tudok versedhez. Üdvözöllek:b:)

zeleizo2016. szeptember 5. 17:08

Hatalmas elgondolkodtató igazság!
Gratulálok soraidhoz! Szívvel, Zoli

Metta2016. szeptember 5. 16:52

Kedves Miklós!
Remek versedhez szívvel gratulálok!
Üdvözlettel: Margit

Metta2016. szeptember 5. 16:50

Kedves Miklós!
Remek versedhez szívvel gratulálok!
Nagyon igaz sorok,mai világunkban egyre több a magányos ember.Az emberi kapcsolatok egyre felazínesebbek,nincs még bennük a másik iránti tisztelet,szeretet!
Üdvözlettel: Margit

1-9-7-02016. szeptember 5. 16:41

Kedves Miklós tisztelettel szívet hagyok kiváló versednél szeretettel gratulálok Anikó

Elizabeta2016. szeptember 5. 16:30

Remek vers! Korkép.

Ahita2016. szeptember 5. 16:29

Talán nagy kérdés még, hogy a lehullott vakolat alatt maga a váz rendben van e. Gyanítom, sőt, ahogy nagyon szemléletes költőiséggel megfogalmazod kedves Miklós, maga a váz is, és az alapok is rosszak.
Bennünk is alakult egy kép, vagy valami, amit értéknek véltünk, és kisebb, nagyobb korrekciókkal ma is annak tartunk . Aztán rá kellett jönnünk, hogy másoknak az nem az.
A ''színt vallás'' nem divat, nem is ildomos, ám annál inkább behálóz, megmételyezi életünket a ''PC'', meg a ''no PC''...aztán döntsd el, hogy melyik a kártékonyabb...mármint ránk, egyénekre, s az emberi létezésre nézve. De hol vannak már a régi falvak is, ahol a föld közelsége megtartotta a szívet és az észt a normális, a józan mentén.
Tisztelettel szívet hagyok kiváló versednél kedves Miklós!
Szeretettel, Éva

Törölt tag2016. szeptember 5. 16:26

Törölt hozzászólás.

pipiter2016. szeptember 5. 16:25

Gratulálok filozofikus gondolataidhoz!
Judit

bakonyiili2016. szeptember 5. 16:25

Kedves Miklós!
Igen, az elnépesedés elmagányosodást eredményez! Nagy gondolatokat
burkoltál természeti képekbe.
Gratulálok filozofikus soraidhoz: Ili

babumargareta012016. szeptember 5. 16:24

Drága Miklós szeretettel olvastam igazmondó ,szépséges versedet,,ilyent csak Te tudsz irni,,öszinte tisztelettel,,Babu

Perzsi.2016. szeptember 5. 16:11

Miklós szívvel gratulálok a versedhez.
Erzsi

Abraks_Anna2016. szeptember 5. 16:10

Kedves Miklós! Szeretettel gratulálok e remek alkotáshoz! Adri

pintyipontyi2016. szeptember 5. 15:47

Akkor inkább a vidéki élet!De a versed remek,szívből gratulálok!
Ilon

editmoravetz2016. szeptember 5. 15:06

Kedves Miklós!

Megrázó kórkép - írhatnám ''természeti képbe'' keretezve.

Szívem hagytam gratulációmmal: Edit /11./

jocker2016. szeptember 5. 14:48

remek lett a gondolatsorod és tényleg szívfájdító is.
Öröm volt olvasni és poétaöleléssel csak gratulálni tudok: jocker/Kíber/Feri

nefelejcs2016. szeptember 5. 14:40

''nagy város, nagy magány''
Ez pontosan így igaz, kedves Miklós.
Remekül bizonyítottad soraiddal, a szívfájdító valóságot.
Szívből gratulálok! Anikó

dr.vegha2016. szeptember 5. 14:29

''Hullik a vakolat''
testem eddig patyolat
volt,
de most már megjelent
''ragályos'' ingemen,
folt hátán, folt.

Bocsánat Miklós, de versed komolyabb, mint az én improvizált versikém, de hirtelen eszembe ötlött...
Kiváló vers!
Szívvel,
Attila

MagyarMagdolna2016. szeptember 5. 14:28

Nagyon tetszett a vers .Üdvözlettel:Magdi

Golo2016. szeptember 5. 14:20

Kedves Miklós!

Szimbolikus versedben a magány mellett a mai kor emberét is bemutatod meggyőző erővel.
Szívvel és szeretettel gratulálok: Mila

Martonpal2016. szeptember 5. 14:08

Remek ,filózófálo,igazmondó versedhez nagy tisztelettel gratulálok.Szívvel...attila

1957052520122016. szeptember 5. 13:50

Szerencsére nem mindenki nyeli le a véleményét, igaz nem is népszerű. De ez legyen a legkevesebb! Gratulálok remek versedhez kedves Miklós! Szívvel , Irén

merleg662016. szeptember 5. 13:48

Kedves Miklós! Hatalmas igazság ebben a néhány sorban.

Hullik a vakolat,
pikkelyekben pattog a máz,
szemeket-füleket mind bezár
a ragályos magány: gyilkos láz.
Már nem véd, hanem öl
az eltaposott csigaház.

Szívvel olvastam remekedet! Nálam ez a nap verse. Üdv: Gábor

maxika2016. szeptember 5. 13:47

Tökéletes korrajz kedves Miklós!
Üdv:
Albert

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom