Szerző
Vers

A verset eddig 165 alkalommal nézték meg.
Publikálás időpontja: 2016. szeptember 7.

Megosztás

Szerzői jogok

A vers utánközlése vagy átdolgozása csak a szerző engedélyével lehetséges.

Címkék

Gál Tamás (szotyi)

Merengés

Merengek a távolba némán s csendben.
Nem hallok mást, csak a csendet, s
Csak nézek előre meredten.

Távolba egy szarvas futott el előttem.
Nem ijedt meg, csak megállt s nézett.
Ő is merengett.

Merengésem oly távol vitt mindentől,
S úgy szálltam el, mint a madár, ki elköltözött.
Repültem égen s földön, árkon s bokron,
Távol mindentől, hol már csak a szürkeség látszott.

Merengtem térben s időben, tűzön, vízen,
Mígnem leszálltam s felébredtem.

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


jocker2016. október 23. 13:39

Igen, a magány is megfoghatatlan és még abból is fel lehet ébredni.
jocker/Kíber/Feri

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom