Blendovszki Fanni

Te vagy a reményem

Hittem a jóban, a szépben, a csodában,
Mégis csalódtam ezerszer a világban.
Bíztam az emberekben, mégis sokszor elárultak,
S ők nem érezték, de nekem nagy fájdalmat okoztak.

Nem kértem mást, csak boldog legyek végre,
Csak boldogan nézhessek fel a kék égre.
Nem volt nagy kérés, mégis csak szenvedtem,
De azt, amit velem tettek, azt sohase felejtem.

Csalódtam már százszor az emberekben,
S nagy fájdalom dúl most a lelkemben,
De nem hittem azt, hogy még egyszer boldog leszek,
De jöttél Te, s most veled kelek s fekszek.

Megváltozott az életem, mióta ismerlek,
Maradj velem, én Téged csak arra kérlek.
Fontos vagy nekem, tudod ezt régóta,
Szeretlek téged az első perc óta.

Kérlek téged, ölelj úgy, mint senki más,
Mert tudom, hogy Te vagy a tökéletes társ.
Én veled szeretném tölteni éjjelem s nappalom,
S elmondom még ezerszer, hogy én szeretlek nagyon.
Történhet bármi, Te vagy a reményem,
Már csak érted élek ebben az életben.