Szerző
Tiszai P Imre

Tiszai P Imre

1900. május 22. - 2019. szeptember 05.
Népszerűség: 180 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 310 alkalommal nézték meg.
Publikálás időpontja: 2016. szeptember 23.

Megosztás

Szerzői jogok

A vers utánközlése vagy átdolgozása csak a szerző engedélyével lehetséges.

Címkék

Ehhez a vershez még nem tartozik címke.

Kedvencnek jelölték (19)

Tiszai P Imre

Halott vagyok

Mondd el apám, milyen az a világ, van ott virág?
A szandai réten ott is rohannak a paripák?
A Holt-Tisza úsztat-e nagy hínárszigeteket?
Nyújtsd most kezed, kérlek, szorítsd meg kezemet!

Anyám, milyen az a világ, a cseresznyefaág
még mindig vonz téged, az a szédítő magasság,
mit én úgy bámultam és féltem, apám nevetett,
tudta, hogy bátor vagy, pedig nagyon féltett.

Ki segít neked borsót pucolni, ki szalad vízért?
Ki pikkelyezi a halat, itt maradt az, akiért
mindent megtettél, akit magadhoz öleltél, ha félt,
néhány pofon is volt, könnyezted, már megbékélt.

Mondjátok el, van-e ott helyem, itt rossz minden,
nyújtsd, apám, a kezed, segíts lépni, csak ezt kérem,
ígérem, most már jó leszek, és mindig szót fogadok,
segítsetek, az élet eltűnt, már halott vagyok.

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


m.falvay2016. szeptember 28. 21:19

A gyerek kor kissé keserű megidézése

tzoldav2016. szeptember 27. 05:22

tetszett a versed, gratulálok

M.Laurens2016. szeptember 25. 12:25

Kedves Imre, tiszteletem és őszinte elismerésem jeleként hagyom nálad a kis szívet!
/ Miklós /

Törölt tag2016. szeptember 24. 21:05

Törölt hozzászólás.

Kicsikinga2016. szeptember 24. 18:31

Csodálatos ez a vers!

laszloklara2016. szeptember 24. 14:24

Megrendítő sorok!

Secret322016. szeptember 24. 07:49

''Mert az ember – ezt egyre inkább hiszem – csak annyit ér és csak annyira ember, amennyire meg tudja őrizni lelke egy zugában az örök gyermeket.''

Márai Sándor
Te megőrizted...

szalokisanyi12016. szeptember 24. 07:12

Csodás alkotás.

Secret322016. szeptember 24. 06:47

Tudod a szüleinket, gyermekkorunk biztonságot nyújtó világát visszavágyjuk.Ha fáj a lelkünk hozzájuk bújunk,mert ők kik feltétel nélkül szerettek. A gyermekkor boldogsága soha nem jön vissza. Ezét fàj annyira. Én is ezt érzem... Annyira

Metta2016. szeptember 24. 00:44

Kedves Imre!
Megható,csodálatos sorok!
Szívvel olvastam!
Üdvözlettel:Margit

Törölt tag2016. szeptember 24. 00:20

Törölt hozzászólás.

Törölt tag2016. szeptember 23. 21:31

Törölt hozzászólás.

Elise2016. szeptember 23. 20:53

Mérhetetlen keserűség megható sorokban!, Szívvel, szeretettel gratulálok!
Elise

V.P.2016. szeptember 23. 19:06

Nagyon szépen megfogalmazott soraidhoz gratulálok!

merleg662016. szeptember 23. 18:26

Kedves Imre! Nagyon szép és megható a versed. Szívvel olvastam! Üdv: Gábor

Zsuzsa03022016. szeptember 23. 18:18

Megható versedhez szívvel, szeretettel gratulálok! Zsuzsa

1111112016. szeptember 23. 15:45

De nagyon szépen tör fel gyermeki szívedből a hiány érzete, szívet hagyok: Piroska

lejkoolga2016. szeptember 23. 15:10

Szép emlékeidet még sokáig őrizd itt, a Földön, kedves Imre!
Szeretettel hagyok szívet: Olgi

gypodor2016. szeptember 23. 14:06

Döbbenetesen jó! Szívvel, szó nélkül...
Gyuri

maxika2016. szeptember 23. 12:27

Fantasztikus mű!
Albert

dr.vegha2016. szeptember 23. 11:39

Megható, szép sorok.. mindig várom a verseidet!
Attila

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom