Szerző

Tuboly Viktória

Életkor: 21 év
Népszerűség: 5 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 204 alkalommal nézték meg.
Publikálás időpontja: 2016. szeptember 25.

Megosztás

Szerzői jogok

A vers utánközlése vagy átdolgozása csak a szerző engedélyével lehetséges.

Címkék

Ehhez a vershez még nem tartozik címke.

Kedvencnek jelölték (2)

Tuboly Viktória

Reménytelen helyzet

Járt utamon lépkedek,
Mindenhol csend beszélget.
Fejemben emlékek,
Kezemben fényképek.
Könnycsepp gördül arcomon,
Vízben úszva fuldoklom.
Gyűlölnélek, de ez nem megy,
Helyette csak szerethetlek.
Megyek előre, vissza se nézek,
Nélküled semmit nem ér az élet.
Míg más kezét fogod,
Érzéseim csak eldobod.
Elszakadni tőled nem tudok,
Mással én boldogtalan vagyok.
Verset írok, mert fáj nagyon,
Hogy neked én már nem számítok.
Bánatom most kiadom,
Egyszer még találkozunk.
Elmondod, milyen volt mellette,
De engem szerettél helyette.
Megmutatom versemet,
Lapokban már megjelent.
Ekkor mindent megértesz,
Mit szenvedtem nélküled.
Kár, hogy ez csak álom lehet,
Mert őt öleled helyettem.

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


Balsamo2016. november 26. 09:37

Kedves Viki valahol azt olvastam a remény hal meg utoljára. Bizakodva nézni a jövőt nem mindig könnyű főként ezekben a nehéz időkben. De ne add fel könnyen. Jó a vers
Talán egy szép reggel és egy új szerelem vár rád. Gyula

jocker2016. szeptember 27. 18:21

Hmm... hát amit írtál, az maga a reménytelenség...
jocker/Kíber/Feri

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom