Az a régi szerelem
Aranyhidat von a nap a tó tükrén,
lassan lebukik a horizont szélén,
még megvilágítja a kis szigetet,
majd elmegy, és átadja helyét az éjnek.
Az észak fényei most oly hidegek,
szellő rebben, faág reccsen,
egyedül nézem az éjszakai varázst,
nem simogatja senki szerelmesen orcám.
Csend van, csak szívem zakatol,
régi, elmúlt szerelemre gondolok,
"Hol van az nyár, az a régi szerelem,"
távol vagy nagyon tőlem, kedvesem.
Az emlék itt maradt nekem,
nem maradt más, ezzel kell beérnem,
ez az, mit nem vehet el tőlem senki sem.
Emléked őrzöm szívemben, szerelmem.
Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!
Abraks_Anna2016. október 21. 14:27
Nagyon szép vers! Szeretettel gratulálok! Szeretettel
B...yL...o2016. október 4. 20:49
''Búcsúzni csak nagyon szépen szabad'', ilyen szép versben, melyet szívesen olvastam.
Szeretettel:
László
Zseraldina2016. október 4. 12:35
Nagyon megható,szép vers.Gratulálok!
vargaistvanneel2016. október 3. 09:27
Szép és megható vallomás!
Szívvel, szeretettel gratulálok!
Erzsi
m.agnes2016. október 3. 08:20
A heg megmarad!
Szívvel olvastam: Ágnes
filo-csibi2016. október 3. 05:33
Megható, szép szerelem és emlékezés. Szívvel: Ilike
lejkoolga2016. október 2. 22:15
''Aranyhidat von a nap a tó tükrén,
lassan lebukik a horizont szélén,''
Szép gondolataidnál szeretettel hagyok szívet, kedves Márti!
Olgi
V.P.2016. október 2. 20:09
Szép emlékezésedhez gratulálok!
Vadvirag462016. október 2. 19:44
Nagyon csodálatos emlékezés.Szines képekkel gazdagítva.Gratulálok.Nagyon tetszik.Szeretettel szívet hagyok.Vadvirag46 .