Szerző

Seben Karolina

Életkor: 30 év
Népszerűség: 13 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 1219 alkalommal nézték meg.
Publikálás időpontja: 2009. március 11.

Megosztás

Szerzői jogok

A vers a szerző és a Poet.hu forrásként való megjelölésével, nonprofit céllal szabadon utánközölhető.

A vers átdolgozásához a szerző engedélye szükséges.

Címkék

Ehhez a vershez még nem tartozik címke.

Kedvencnek jelölték (11)

Seben Karolina

ma összedőlt egy világ

ma összedőlt egy világ
márványoszlopa romokban
ernyedt testek a homokban
s az ablakon jégvirág

táncolnék így is még veled
ha elfelejt a rengeteg
s a kezünk még meg-megremeg
és arcunkról homok pereg

új világunk vérrel épül
s üveg benne minden ér
testünk lelkünk összeér
ketten győzni fogunk végül

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


Jacqueline(szerző)2011. október 16. 20:32

köszönöm.

Ernest2011. október 15. 12:36

Ez is nagyon szép vallomás!
Őrni

Jacqueline(szerző)2010. február 19. 19:54

talán jó lett volna...

Enemy2010. február 17. 18:06

Sokkal jobbat reméltem Neked, Jack.
Azt hittem... azt akartam hinni, hogy a kutyás korszak végtelen.
Hogy ne legyen más.

Jacqueline(szerző)2009. augusztus 16. 19:41

köszönöm :) nagyon szeretem azt, akinek írtam...

AmorousGirl2009. augusztus 16. 16:41

Gratulálok, szép vers! :)

Jacqueline(szerző)2009. június 13. 07:44

rímkényszer? előfordulhat, bár nem szoktam gondolkozni azon amit papírra vetek, az első ami eszembe jut azt leírom...

köszönöm a hozzászólást!

velem nem könnyű bírni János! :)
hiszen tudhatnád már jól, mindig enyém az utolsó szó...
ha összedől egy világ én újjáépítem! vagy egy másikat építek helyette... egy sokkal színesebbet!

Somogyianziksz2009. június 12. 23:32

Érzek benne pár rímkényszer szülte sort, de ez, sajnos, velem is előfordul. A hangulata ugyanakkor kifogástalan. JL hangulat és alagútvilágító vállalkozó

Soultribe2009. június 12. 21:36

eeeh, nem bírok ma Veled, legyen... :)
így dőlnek össze a világok

Jacqueline(szerző)2009. június 12. 21:20

mint a virágok a mezőn...

Jacqueline(szerző)2009. június 12. 21:19

lehet az város, csak színesek benne az emberek...

Soultribe2009. június 12. 21:12

az már nem is város, mondjuk egy virágos mező?!

Jacqueline(szerző)2009. június 12. 20:50

szürkére kopott? színes lesz, csak úgy kell hozzáállni... nem egyik pillanatról a másikra, de bízni kell. és ha elég kitartó az ember, minden színes lesz megint... talán még színesebb, mint azelőtt volt...

Soultribe2009. június 12. 17:52

''a perc emlékektől sáros
a nyárelő hangulatával
kéz a kézben andalgok
szürkére kopott a város''

Jacqueline(szerző)2009. június 11. 19:40

az jó, ha ilyen ''vidám természetű poéta'' vagy, még ha a verseidből nem is erre gondolnának az emberek... de hát, miért is ne dolgozhatná fel egy vidám figura a verseiben a keserűséget? annál hamarább képes túllépni rajta... nem?

kalimpali2009. június 7. 19:50

más téren?:) ugyan... verseim alapján egy depresszív magábaforduló embernek látnak valószínű... az életben viszont éretlenebb vagyok.. és mindig mosolygok... magamon is:) és mindenki máson:) csak néha száll meg az érzés... na mindegy... ja, nincs mit köszönni

Jacqueline(szerző)2009. június 5. 18:07

hogy értem-e valamit, nem tudom, bizonyára a költészetet tekintve mindenképp... más téren, mintha semmi nem történt volna, vagy csak még inkább éretlen lettem...

köszönöm a hozzászólást!

kalimpali2009. május 24. 20:26

eltalált a versed... olvasgattam tőled párat:) látszik a régebbi verseiden, hogy sokat ''értél'' az eltelt idő alatt.. mondom én 22 évesen:D na mindegy
gratulálok, tetszett

Jacqueline(szerző)2009. április 9. 15:47

köszönjük Enemy...

Enemy2009. április 6. 16:01

Jacqueline(szerző)2009. március 14. 16:53

köszönöm

19702009. március 14. 16:37

Nagyon szép!Megvan a magam értelmezése...szívet adok versedért!

Jacqueline(szerző)2009. március 14. 10:52

köszönöm

mezeimarianna2009. március 14. 10:36

szép!Gratulálok!!!

janow2009. március 14. 10:31

Ez igen! Élmény volt olvasni. Szép vers az összetartozásról.

Soultribe2009. március 14. 08:56

drága lélek

benmar2009. március 14. 08:53

nekem meg az uccsó versszak jön be nayon..
@benmar

Jacqueline(szerző)2009. március 14. 08:49

neked János mindig örülök... hisz mocskosak vagyunk mind... tisztulni pedig nehéz... nagyon nehéz... ezt mind tudjuk... a víz is kitisztul hamarosan, s aztán már el is kezdődik... és elhagyjuk a sok szennyet.

igen, azt hiszem mindig az éjszaka legsötétebb szakasza után kezd el világosodni...

Soultribe2009. március 14. 08:44

Akkor először is! Before The Dawn - Fear me
Ezt legalább tízszer, volume: pump up!
Szétmállott minden, porlik a végtelenbe, de ott kiabál a remény, még hátul. Az ablakról a jégvirág leolvad :) és nyugovóra tér!
Romokból sarjad a szó!

Nekem ne örülj! Mocskos vagyok és sötét a víz felettem.

Jacqueline(szerző)2009. március 12. 21:23

köszönöm nektek... örülök

zol2009. március 12. 19:55

És nekem is nagyon tetszik.
Zoli.

Törölt tag2009. március 11. 22:46

Törölt hozzászólás.

Mesike2009. március 11. 21:22

szia5!
Nagyon bejön.Ügyes vagy.Grat!
Emese

kormanyossanyi2009. március 11. 16:41

Tetszik.. különösen a középső versszak..Üdv.Sanyi.

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom