Szerző
Csécsei János

Csécsei János

Életkor: 45 év
Népszerűség: 73 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 1666 alkalommal nézték meg.
Publikálás időpontja: 2009. március 12.

Megosztás

Szerzői jogok

A vers utánközlése vagy átdolgozása csak a szerző engedélyével lehetséges.

Címkék
Kedvencnek jelölték (25)

Csécsei János

örök távolságban
(az utolsó vallomás)

...egyetlen pillanatra elfogadtam
a nélküled üresre-fosztott világom
és talán e pillanat
a hiányodat vérző szívemből
az utolsó leheletemig szivárog
magamban nincs már hol keresselek
a repedtre nézett tükörből
tudom: jól ismered
a tomboló állat mögött simuló
angyal szemed
többé nem kérem, hogy maradj velem
talán csak a hitem marad
és térdepel a porban
már nem tudom, hogy
én vágytam utánad
vagy Te utánam jobban
óvtalak és a viharokban is
óvó meleged voltam
ha ott vagy
és egyben tartod lelkeink fonalát
neked kell várnod majd énrám:
mától az én világom lett az odaát

Kincsőnek...

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


Soultribe(szerző)2010. április 24. 20:43

Köszönöm szépen, Brigi!

Dundus2010. április 12. 20:39

Nagyon fájdalmas vers,de gyönyörű.Gratulálok!

ambrus.magdolna2009. június 28. 17:46

Érdekes János,mert a citromsárga szín serkenti a látást,élesebb látást produkál!
Az álomnak is van egy üzenete ....figyelj János most egy gyönyörű versed fog születni!
Lehetetlen,mert ez a versed csodaszép!
Gratulálok!
Üdv.Magdolna

Soultribe(szerző)2009. május 16. 07:50

Nálam ez igaz, Ildikó. Ma éjjel is visszatért az álmaimban, szépnek láttam, csinosnak, citromsárga ruhában. Nyár volt. Nyár lesz?

Köszönöm, hogy itt jártál!

János

Alioruna2009. május 12. 15:57

Nehéz a legszebb Kincstől megválni.
Talál nem is lehet,
bennünk marad.

Soultribe(szerző)2009. május 12. 08:38

Ildikó, köszönöm!
Mostanság ritka kincs(ő), ha megpillanthatom.

János

Alioruna2009. május 12. 00:53

Borzongatóan szomorúan szép szárnyaló fájdalom.
Angyal szemed-gyönyörű !

Soultribe(szerző)2009. április 26. 19:01

Mindig szeretettel Feléd: köszönöm!

Törölt tag2009. április 26. 09:17

Törölt hozzászólás.

Soultribe(szerző)2009. április 7. 16:14

Köszönöm!

Ametist2009. április 7. 16:00

Csak most tévedtem ide vissza: elszorult a szívem, amikor soraidat olvastam... a hiány borzasztó lehet, a vers viszont gyönyörű - most, hogy tudom kinek szól, méginkább: Ametist

Soultribe(szerző)2009. március 23. 09:19

Köszönöm, Kedves Ametist!

Úgy látom, hogy félreértelmezhető ez a vers és mindez talán csak az én, témával kapcsolatos érzékenységemnek tudható be. Mindezért és a teljes fényre lépésért:
Kincső a megfogant, mindenkinél jobban várt, imádott, értelmet adó, de meg nem született kislányunk. Ezzel a verssel búcsúztam el Tőle, évekkel a történtek után. Ezért kezdtem el írni és szinte minden gondolatomban megjelenik. Máig is a lelkemben csorog a vére.
Semmilyen érzelmi hatást nem kívánok kiváltani a soraimmal! Pusztán szeretném tisztázni, hogy nem egy elmúlt szerelem után sóvárgok e versben!

János

Törölt tag2009. március 23. 09:03

Törölt hozzászólás.

Ametist2009. március 23. 08:29

Kincső biztosan örült szép versednek... gratulálok!

Soultribe(szerző)2009. március 17. 12:45

na persze :)

steelbone2009. március 17. 12:41

tik-tak-tik-tak

Soultribe(szerző)2009. március 17. 12:27

Köszönöm Kedves!

Soultribe(szerző)2009. március 17. 12:26

''Such imagination seems to help the feeling slide
I'll take it by your side''

nothing at all

juditti2009. március 17. 12:14

Nemes az elengedés, de fájdalma szívszaggató.
Ismét megrendített a versed.
Szeretettel: Judit

steelbone2009. március 17. 10:52

''You grow me like an evergreen,
You never see the lonely me at all...''

Soultribe(szerző)2009. március 15. 22:20

Drágák!

Kaptam ölelést a Magditól! Köszönöm Nektek!

Lina!

Nem szabad... de köszönlek!

Jacqueline2009. március 15. 18:14

ez fájdalom... hiány... egy pillanatra együtt fájt szívem a tiéddel...

ismerős és csodálatosan szomorú...:

''a repedtre nézett tükörből
tudom: jól ismered
a tomboló állat mögött simuló
angyal szemed''

könycsepp és szívszakad

kapocsi.ancsa2009. március 15. 15:46

''...egyetlen pillanatra elfogadtam
a nélküled üresre-fosztott világom ''
S szinte az az egy pillanat is hiányzik..ez érződik belőle.
Üdv:Annamari

Soultribe(szerző)2009. március 15. 08:59

Ezt remélem én is!
Ne vedd kérlek a terheimet a válladra, cipelsz Te eleget!
Mint a legelső alkalommal, várom most is, hogy találkozzunk. A pillanatot, amikor elnémul és mozdulatlan lesz a világ.

Barátsággal: János

furjanos2009. március 15. 08:40

Azt érzem Drága János! Nem lehet nem érezni! Leromboló erejű versed csak nagyon nehezen oldódik fel bennem, de van idő! Remekeltél újra barátom. Remélem ma átölelhetlek?!

Barátsággal: Papp Für János

Soultribe(szerző)2009. március 15. 08:34

Köszönöm újra!
Ez nem szerelem, vagy ha nevezhetem mégis annak, akkor erősebb mindennél.

leka2009. március 14. 23:31

Csodás vallomás, mégha így fájdalommal teli lélekkel, de örök szerelemmel...
Éva

19702009. március 14. 16:31

Csak egyszerűen annyit írok:GYÖNYÖRŰ!
''magamban nincs már hol keresselek'':-(
Gratulálok!
Szeretettel:Kata

Soultribe(szerző)2009. március 14. 10:40

Köszönöm, hogy olvastatok és a szavakat is!

Drusza!

Megint írnom kell, az biztos! oh ha látnám magam...szűk lett a szoba
Süt a nap, megyek ki a kertbe! :)

janow2009. március 14. 10:26

''kibontott lélekkel kapaszkodva a múló és eljövendő időbe. ''

Jánosunk! Ez már a következő versből van? Még a hsz-eid is milyen költőiek!:-)

Marie_Marel2009. március 14. 09:17

''többé nem kérem, hogy maradj velem
talán csak a hitem marad
és térdepel a porban''

János ezek az örök hitek túlélni segítenek.

benmar2009. március 14. 07:20

''mától az én világom lett az odaát''

már vagyunk páran...

Soultribe(szerző)2009. március 14. 06:35

Köszönöm!

Csendre2009. március 13. 23:00

Gyönyörüen írtad meg az elválás fájdalmát. Gratulálok, Endre

Soultribe(szerző)2009. március 13. 21:15

Köszönöm szépen Nektek. Csak csendben, fel ne verjünk bárkit.
Egy álom, egy álom, itt vagyunk mindig együtt, kibontott lélekkel kapaszkodva a múló és eljövendő időbe.

Törölt tag2009. március 13. 21:02

Törölt hozzászólás.

janow2009. március 13. 19:12

Igen erős lelki rokonságot érzek a verseidből, pedig egészen másképp írunk mi ketten.

Gratulálok ehhez a fájdalmasan szép vershez.
A befejezés rendesen felteszi a koronát.

jagosistvan2009. március 13. 15:52

Látom brádör, hosszú és gyötrelmes napok elé nézünk. :(

Soultribe(szerző)2009. március 13. 07:36

Marianna!

Köszönöm, hogy olvastál!

üdv

Soultribe(szerző)2009. március 13. 07:35

hát itt vagy kincsem

mezeimarianna2009. március 13. 02:36

Gratulálok szép,szomorú versedhez!!!

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom