Szerző
Müller Márta

Müller Márta

Népszerűség: 122 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 451 alkalommal nézték meg.
Publikálás időpontja: 2016. október 4.

Megosztás

Szerzői jogok

A vers utánközlése vagy átdolgozása csak a szerző engedélyével lehetséges.

Címkék
Kedvencnek jelölték (20)

Müller Márta

Vagyok, ki vagyok

Vagyok, ki vagyok
Az időtlenség zajló
Folyamán, örök
Változásokban mentve
Mindig önmagam át.

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


lilapetunia(szerző)2016. október 23. 10:06

@Somogyianziksz:

Kedves Somogyianziksz!

Bár nem érzem feltétlenül a feladatomnak, hogy a tanka formát védelmezzem, végülis de gustibus non est disputandum, egy megjegyzés még kikívánkozik belőlem.
Többektől hallottam már lekicsinylő nyilatkozatokat a tankákról, aztán akadtak köztük olyanok, akik megpróbálkoztak tankák precíz, de mégis művészi fordításával. S akkor megértették: a tanka formában a nehézség és a művészet más, mint a hosszabb verseknél, a probléma a miniatürizálás. Olyasféle különbség van a tanka meg a ''normál'' vers között mint egy szépen faragott miniatür elefántcsont tű meg egy olajfestmény között, gondolom a hasonlat világos. Mind a kettő kifejezhet egy egész világot -- persze ahogy nem minden olajfestmény ilyen, úgy nem minden tanka sem.

Üdvözlettel:
Müller Márta

Somogyianziksz2016. október 22. 22:55

Kedves Lilapetunia!
Visszatértem, mert tudtam, választ kapok, s sejtettem is, hogy ezt, és egyet is értek vele(d). Két apró félreértés: egyrészt pontosan jeleztem, hogy skiccemben csak az elváló igakötő közelebbi helyét kerestem, feladva a vers eredeti szerkezetét, másrészt nem személyedben Rád, hanem a Poet korai szakaszára szakaszára utaltam, amikor fennállt még az egymás közötti véleménycsere.
Más: a magyar nyelv meglehetősen ellenáll minden kívülről ráerőszakolt formának, így a manapság meglehetősen divatos haikukat is idegenkedve fogadom, mert ami más nyelv szerkezetében ékkő, a mi nyelvünkben számomra csupán bilincsnek tűnik, s az ihlet szabadsága helyett a művi farigcsálás idegenségét érzem rajtuk.
Üdvözlettel: Jáger László

lilapetunia(szerző)2016. október 21. 23:38

@Somogyianziksz:

Kedves László!

Ennek a versnek a formája: tanka. Aminek az a lényege -- se rím, se más nem ''előírás'', csak az -- hogy 5-7-5-7-7 szótagszámú a strukturája. Tehát így, és csak így jó szerintem, ahogy van.

Ami a Te változatod tartalmi lényegét illeti, két bajom van vele (nem általánosságban, hanem azt illetően, hogy miért nem lehet az én versem):

1. a vízcsepp.
Ha olvastad a Négy elem és én címü versemet, tudod, hogy milyen fontos elem számomra a víz. De itt nincs helye, éppen azért, mert ez a folyam nem köthető kizárólag egy elemhez.

2. az átmentés.
A tanka formától függetlenül is, a hangsúlyozás szempontjából érzem fontosnak, hogy az az igekötő a végén legyen. Ugyanis érzésem szerint a ''küzdelem az élet folyójában'' nem l'art pour l'art, úgy vívjuk meg a csatáinkat, hogy nem mi vagyunk a fő cél, de mégis, megőrizzük önmagunk.

Egyébként én nem emlékszem, hogy lett volna olyan időszak, amikor ''kölcsönösen jeleztük egymásnak'', amit másképp látunk, azt hiszem, összekevertél valakivel. De ez nem tragédia. Örültem a hozzászólásodnak, csak a többi olvasó kedvéért tenném ide a megjegyzést, hogy a Munch képre való asszociáció a Te ''Legyen még időnk'' versedhez való hozzászólásomban van.
Szeretettel:
Márta

Somogyianziksz2016. október 21. 21:53

Kedves Márta!
Szerencsére van (német nyelvű) Munch kötetem, s így rákereshettem a képre, melyre - bevallom - már nem emlékeztem. (Mi minden marad lassanként belőlünk el.) A zárójeles mondatot akarattal írtam le, utalva versed egyetlen (ó, ha én tartanék itt!) hibájára: prózában sem szerencsés ha az igekötő túl messze kerül az igétől, de versben különösen nem az, örülnék, ha megtalálnád a megoldást. Korábban kölcsönösen jeleztük egymásnak ha valamit másképp láttunk kívülről, mint a szerző önmaga bugyraiból, de ez ma már nem divat, szerény ilyen irányú próbálkozásaim teljes elutasításba, sértődöttségbe, stb., torkollottak, így felhagytam velük.
A vers eredeti szerkezetét elhagyva, csak a gondolati magra koncentrálva, szeretettel küldöm a szerény skiccem, a Te feladatod, hogy összhangba hozd az eredeti formát a helyes nyelvtani megoldással.
Vagyok, ki vagyok
Vízcsepp az időtlenség
Zajló folyamán,
Önmagam mindig
Örök változásokban
Mentve át.
Köszönöm, hogy meghallgattál: Jáger László

lilapetunia(szerző)2016. október 6. 14:50

@Elizabeta: @Ahita: @kicsikincsem:

Kedves Elizabeta, Èva és Icus,
örülök, hogy tetszik. Kedves szavaitokat és gratuláló szíveiteket nagyon szépen köszönöm.

Szeretettel:
Márta

kicsikincsem2016. október 6. 11:41

Remek sorok... Szívvel gratulálok.
Icus

Ahita2016. október 6. 11:08

Szépen levezetted az ''egyenletet'' kedves Márta:), nagyon tetszik. Ez az öröklét.
Szívvel olvastalak, szeretettel Éva

Elizabeta2016. október 5. 19:48

Nagyszerű! Szíves.

lilapetunia(szerző)2016. október 5. 18:20

@Vadvirag46: @editmoravetz: @barnaby: @lejkoolga: @Sida: @schvalmrozsa: @Motta: @molnarne: @gypodor: @Anida: @uzelmanjanos956: @adamne: @Metta: @szalokisanyi1:
Kedves Vadvirág, Edit, Barna, Olgi, Klári, Rózsa, Motta, ICA, Gyuri, Anida, János, Manyi, Margit és Sanyi!
Nagyon szépen köszönöm kedves, gratuláló szavaitokat és a szíveket. Örülök, hogyha sikerül egy-egy gondolatot úgy megfogalmaznom, hogy az visszhangot ver másokban.
Külön köszönet a héber változatért, a héber nyelv nekem sajnos kimaradt.

Szeretettel:
Márta

szalokisanyi12016. október 5. 14:41

Kedves Márta! Bölcs gondolatok...
Szívvel. Tisztelettel: Sanyi

Metta2016. október 5. 14:12

Kedves Márta!
Gratulálok remek soraidhoz!
Szívvel:Margit

adamne2016. október 5. 13:59

Csak gratulálni tudok kedves Mártikám.
Szívvel: Manyi

uzelmanjanos9562016. október 5. 10:01

Mindig örömmel olvasom remek tankáidat, baráti szívvel:János

Anida2016. október 5. 09:30

Pár sor mégis sokat mond.
gratulálok:andi

gypodor2016. október 5. 09:04

''Ehje,aser ehje'' (Exodus 3,14)...azt hiszem ez valóban ÖRÖK!
Szívvel
Gyuri

molnarne2016. október 5. 08:56

Remek vers! Szeretettel szívvel gratulálok:ICA

Motta2016. október 5. 08:52

Ezt szépen megfogalmaztad és nagyon igaz.
szÍvvel olvastalak
Motta

schvalmrozsa2016. október 5. 08:41

Remek vers, gratulálok!
Szívvel: Rózsa

Sida2016. október 5. 08:36

Gratulálok! Filozófiád és versed egyaránt tetszik.
Klári

lejkoolga2016. október 5. 08:16

Ismét csak gratulálni tudok egyedi gondolkodásmódodhoz, kedves Márti!
Szívvel, szeretettel: Olgi

barnaby2016. október 5. 07:30

Gratulálok versedhez. Elgondolkodtató által, és igazad van. Része vagyunk az örökös körforgásnak, megújulásnak, újjászületésnek.

editmoravetz2016. október 5. 07:00

Újabb nagyszerű filozofikus vallomás!

Szívvel-szeretettel olvastalak kedves Márta!

Edit /3./

Vadvirag462016. október 5. 06:15

Nagyon bölcsen írt remek alkotás.Szeretettel szívet hagyok.Vadvirag46 .

lilapetunia(szerző)2016. október 5. 02:04

@dr.vegha:
Kedves Attila,
örülök, hogy Te is hiszel benne, és nagyon szépen köszönöm gratuláló szívedet.
Szeretettel:
Márta

dr.vegha2016. október 4. 23:16

Én is hiszek ebben...
Szívvel,
Attila

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom