Szerző

Parádi Alexa

Népszerűség: 41 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 490 alkalommal nézték meg.
Publikálás időpontja: 2016. október 5.

Megosztás

Szerzői jogok

A vers utánközlése vagy átdolgozása csak a szerző engedélyével lehetséges.

Címkék
Kedvencnek jelölték (5)

Parádi Alexa

Ábrándokban

Olyannyira kérlelhetetlen,
Szomjat oltó, kreatív képzelet,
Mondd, mi legyen teveled,
Mikor a realitás is ellened?

A világ közvetlen melletted,
De az emberek vétkeznek,
Hiszen felnőve téged elfelejtenek,
Pedig mélyen, belül szeretnek.

Mondd, mi kell neked?
Nyitott lélek, komolytalan gyermek,
Ki ábrándokban lézeng,
S földön járva csupán tévelyeg?

Mondd, én kellhetek?
S veled a valóságra többé nem ébredek?
De ugyanúgy tevékenykedek,
Mielőtt elragadtál, bájos képzelet?

Vajon most is képzelgek?
Az ablakból nézve mindenütt dombok s hegyek,
Én pedig a semmin hosszasan merengek,
De lassan a jelen történései felvernek.

Ó, mégis mit merészelnek?!
Mikor álmaim oly merészek,
Ábrándjaim életre kelnek,
S engem a valóságra többé nem döbbentenek.

Őrült képzetek, fejembe szörnyetegek
Vajon merre terelnek?
Döntések, kisebb-nagyobb lépések,
Ugye a jó irányba vezettek?

Megbánt hibák, problémák,
Ki hallgatja meg a keserű imát?
Nyitnék én heves vitát,
De valami a világból kizárt.

Régen minden tárt karokkal várt,
Okozott bennem megannyi kárt,
Néha a pofonoknál is jobban fájt,
Hogy nem értettem, mi bánt.

Mostanra a romokból építek palotát,
Átlépem az útonálló akadályt.
Fellegek, gyermeki álmok!
Már nem járok bennetek!

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


Alice99(szerző)2016. október 22. 22:26

@Baranyai_Attila: Nagyon köszönöm!

Törölt tag2016. október 13. 09:36

Törölt hozzászólás.

Alice99(szerző)2016. október 12. 21:48

@Nichi-ya: Köszönöm! :)

Nichi-ya2016. október 11. 09:51

Nagyon szép, mély gondolatok. Sok szeretettel, szívvel gratulálok.

Alice99(szerző)2016. október 7. 10:54

@anci-ani: Köszönöm! :)

Alice99(szerző)2016. október 7. 10:53

Ezt a hozzászólást a szerzője törölte.

Alice99(szerző)2016. október 7. 10:53

@Vadvirag46: Köszönöm szépen. Remélem, további verseim is szívesen olvasod majd. :)

anci-ani2016. október 5. 20:21

''Mostanra a romokból építek palotát,
Átlépem az útonálló akadályt.
Fellegek, gyermeki álmok!
Már nem járok bennetek!''
Gyönyörű vers a felvilágosodás jegyében, amikor
a hit visszatér és az álmok újra biztatóan ébrednek...
Szívvel, szeretettel olvastam remek versed kedves Alexa!
Anci

Zakeus2016. október 5. 19:39

Szép vers, gratulálok.

Vadvirag462016. október 5. 19:37

Csodálatos alkotás.Nagyon tetszik versed.Gratulálok hozzá.Szeretettel szívet és figyelőmbe vettelek.Ezúttal rendszeresen figyelni foglak .Szeretettel Vadvirag46 .

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom