Szerző
Vers

A verset eddig 2185 alkalommal nézték meg.
Publikálás időpontja: 2009. március 9.

Megosztás

Szerzői jogok

A vers utánközlése vagy átdolgozása csak a szerző engedélyével lehetséges.

Címkék

Szabóné Horváth Anna

Veszprém

Középkori múltra visszatekintő
Városrész macskakövein megzökkenő
Gondolataim távol elmerülnek
Míg szemeim megpihenni leülnek

Háztetőkre meredve a magasból
Hol, fura felhő, napsugarat rabol
Lilában látom a lenti világot,
Mint színesen lebegő tündér-álmot

S, a lilaság a házakra vetődik
Az egész, színpompás fényárban úszik...
Borzas felhők ölelkeznek egymásba
Távolabb sietnek vacsorára...

Kósza szürkeség borítja az eget
Sédpatak ezüstje fénylőn integet
Hamvas függönyén két szivárvány díszlik
Színeivel égbe ívelve pompázik.

A vár falai kérdőn égbe nyúlnak
S, mesélnek a megderengő ősz múltnak
Kis kápolnájának hívó szavára
Lelkem, még betér egy esti imára...

A lámpák, s kirakatfények vezetnek
Moziba, színházba andalgó emberek...
Árva házóriás díszeleg messze
Egyedi fényét hinti hosszú keze...

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


Callypso2013. április 13. 17:44

Tetszik!
Grat!

valoczy_szyl2009. március 12. 10:27

Nagyon részletesen írtál a tájról a nevezetességről. Fokozatosan vetíted bele lelked a természet szépségeibe. Látom magam előtt Veszprém utcáit is.
Szyl

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom