Szerző

Serdült Károly Terminátusz

Életkor: 20 év
Népszerűség: 8 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 253 alkalommal nézték meg.
Publikálás időpontja: 2016. október 26.

Megosztás

Szerzői jogok

A vers utánközlése vagy átdolgozása csak a szerző engedélyével lehetséges.

Címkék
Kedvencnek jelölte

Serdült Károly Terminátusz

Amióta elmentél

Mióta elmentél, nincs remény,
Mintha kést szúrnának belém,
Nekem ez a súly nagyon nehéz,
Nem bírom el ennek a felét.

Amióta elmentél, nyertem,
Én vagyok, ki legtöbbet vesztett,
Karom, lábam egész nap reszket,
Remélem, engem megmentesz.

Mikor elmentél, én elvesztem,
Ha téged nem vesztettelek el,
Reménykedem, megleled testem,
És újraélesztesz engem.

Amióta elmentél, félek,
Azért, mert kihunytak a fények,
Elfogytak a nagy remények,
Hogy rólunk szólnak majd regények.

Mióta elmentél, nincs éden,
Hiányolom minden lépted,
Tetted nem felejtettem én el,
És hogy milyen is a szépséged.

Amióta elmentél, tépem
Hajam, mert itt hagytál, édes,
Most vagy soha, akkor megkérdem,
Hogy te engem szerettél-e?

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


jocker2016. október 28. 18:13

Igen, a viszonzatlant megélni több mint szomorúság...

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom