Szerző
Vers

A verset eddig 216 alkalommal nézték meg.
Publikálás időpontja: 2016. október 26.

Megosztás

Szerzői jogok

A vers utánközlése vagy átdolgozása csak a szerző engedélyével lehetséges.

Címkék

Ehhez a vershez még nem tartozik címke.

Tóth Ede

Neked mondom, Topolya

Számomra Ő a derültség,
Itt kezdődött a Világmindenség...
Bár nekem is te vagy a haza,
Integető, hazaváró Topolya!

Valamivel mindig meglepsz,
Jóval, rosszal, ez szép lesz!
Tó, folyó és tisztaság,
Ez csupa móka és kacagás.

Vénusz-bolygó a naprendszerben -
Sosem fog fulladni a csődben.
Pannónia? Az meg mi a rák?
"Elvitte a szépséges elmúlás".

Mondja a sárga apáca,
Hol pontosat mutat órája,
Topolya cágerja, fekete-fehéren
A falut, a jövőt mutatja sötétben.

Csodás tavunkon a szél malma
Nagyokat néz a Napra,
Mely lajhár lementével
Innen vörösen köszönt el.

Bácsér, ápolt vízfolyásunk,
Nem eresztjük bele, mit magunk után hagyunk.
Igen, Őt szent helyen hozták létre,
Dimbes-dombosan, a Krivaj völgyében.

E faluban mindenünk megvan,
Mely egy metropolisban pótolhatatlan.
De ne engedd átverésedet,
Tudniillik, eme csupán egy átmenet.

Sose hagyj majd elmenni,
Mert tudom, milyen belegondolni,
Ha a derültség nincs már,
Integess majd, hazaváró Topolyám!

A vers Topolyáról szól.

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


jocker2016. október 28. 18:08

Jó a versed, nagy lokálpatrióta lehetsz.
Nagyon átjött a hazaszereteted is.
Gratulálok elismeréssel: jocker/Kíber/Feri

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom