Szerző
Pál Tibor

Pál Tibor

Életkor: 24 év
Népszerűség: 9 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 180 alkalommal nézték meg.
Publikálás időpontja: 2016. október 29.

Megosztás

Szerzői jogok

A vers utánközlése vagy átdolgozása csak a szerző engedélyével lehetséges.

Címkék

Ehhez a vershez még nem tartozik címke.

Pál Tibor

Színpad

A szurokszínű padló porcosan reccsen,
A súgó már készen áll, szeme sem rebben,
Elmormolom még egyszer az első szavakat,
Aztán szálljon a függöny, mint az akarat!

Majd lubickolhatok a töretlen tapsban,
Mint fals hang a tökéletesen írt dalban?
Lesz, ki eldobja drákói dogmáját,
Hogy felrántsa előttem a szoknyáját?

A reflektorok minden fénye rám mutat,
Bár szemem és fülem figyelmesen kutat,
Taps sehol, nulla decibelnyi szeretet,
Hiába nem játszom, élem a szerepet!

Verejtékkel virraszt a végszó, meghajlok,
Testem teremtette tócsámban megfagyok,
S míg az ernyedt tenyerek egymásra vernek,
Leszögezem fejem, mint egy árva gyermek.

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


P.Tibor(szerző)2016. november 6. 12:35

@jocker: Nem tudom, negatív, vagy pozitív értelemben érdekes, de minden esetre köszönöm, hogy elolvasta.

jocker2016. november 3. 18:14

Fölöttébb érdekes...

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom