Szerző
Vers

A verset eddig 287 alkalommal nézték meg.
Publikálás időpontja: 2016. október 31.

Megosztás

Szerzői jogok

A vers utánközlése vagy átdolgozása csak a szerző engedélyével lehetséges.

Címkék

Ehhez a vershez még nem tartozik címke.

Kedvencnek jelölte

Horváth Péter (hoper)

Örökös körforgás

Csak megszületünk és felnövünk,
Megházasodunk, lesz gyerekünk,
Elválunk, és kezdődik csak elölről,
Nem unalmas már az örökös kör?

Mért kell minden embernek ugyanazt tenni?
De ha valaki más szeretne esetleg lenni,
Akkor a többiek kigúnyolják, megbélyegzik,
Mintha éppen kihalna az emberiség, pedig
Pont hogy túl sokan vagyunk a bolygón már,
A folyamatnak mennie kell tovább, muszáj,
Ha megkérdőjelezed, csak néznek furcsán.

Hiába jönnek nők, férfiak, házasságok,
Úgyse marad más neked, csak a magányod,
A férj talál fiatalabbat, aztán a feleség
megun és elhagy, de ebből tényleg elég.

Hiába hajt belül a kötelesség,
Hogy legyél férj vagy feleség,
Győz a szabadságvágy, az érzelem,
Aztán megint elölről kezdheted.

Közben kérdezi a gyerek, hol az apa?
Nem tudod már átverni őt és magad,
A hagyományokat ki akartad próbálni,
Úgyis megunod, és majd el akarsz válni.

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


hoper(szerző)2016. október 31. 12:32

@Motta: Pont ez lenne a cél, csak hát hány ilyet látunk manapság?

Motta2016. október 31. 12:25

Sok igazság van benne, de azzal is kitűnhetsz, ha boldog házasságban élsz.
Én ezt kivánom Neked.
Motta

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom