Lovász Csaba

Szívből

Szívem társát látja benned,
ahogy alszol, szunnyad a bánat,
öröm lép helyébe a csendnek,
Érted mondom el imámat.

Kérem az Urat, lássa meg lelked,
küldje feléd a tiszta fényt,
adjon hitet, ha szeretni nem megy,
adjon szépet százat, reményt.

Az Angyalokat kérem, nézzenek le Rád,
fürkésszék óvón tetteid,
űzzék el a kínok árnyát,
könnyítsék szíved terheit.

Kérem, minden boldogságom
költözzön át önként beléd,
adjon homlokodra csókot,
füledbe súgjon édes zenét.

Hagyjon, adjon helyet benned,
imámban megkérem magányodat,
s megkérem a lassan múló percet:
őrizzen, és kívánok szép álmokat...