Szerző
Pálházi Éva

Pálházi Éva

Életkor: 66 év
Népszerűség: 153 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 389 alkalommal nézték meg.
Publikálás időpontja: 2016. november 30.

Megosztás

Szerzői jogok

A vers utánközlése vagy átdolgozása csak a szerző engedélyével lehetséges.

Címkék

Ehhez a vershez még nem tartozik címke.

Kedvencnek jelölték (32)

Pálházi Éva

Neked - a feledés ködén túlra

Én emlékszem rád, de te nem vigyáztál
a közös látomásra, éjszaka, ha
a hallgatás rám veti pillantását,
eltörölt múltunk képe meglátogat,

mielőtt romlandó húsunkba osztott
létezésünket megkezdtük, kedvesem,
Otthon, egy meghatározó lét-ponton
már szét lettünk szakítva végzetesen,

határtalan kutatásra ítélve,
egymás rég ismerős stigmái után,
két nyughatatlanul hajózó lélek
az elképzelt idő széles folyamán,

halvány emlékezésem terhe alatt
én felidézem rokon szellemedet,
de te hagytad elveszni adott szavad:
"bárhogy legyen, mi megmaradunk egynek!"

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


viola612016. december 5. 09:36

Gyönyörű!!

Doli-Erzsi2016. december 2. 19:05

Mély, fájdalmas kitárulkozás!
Szívvel olvastalak.
Erzsi

Meroni2016. december 1. 21:10

Szomorú hangvitelű versedhez szeretettel és szívvel gratulálok! Roni

pauleve55(szerző)2016. december 1. 20:55

@195705252012: @pete57: @Rozella: @anci-ani: @Golo: @Kicsikinga: @Rozella: @adamne: @jocker: @Molnar-Jolan: @kerek: @maxika: @thuroczy: @donmaci: @hmbt: @Eleonora: @Evanna: @M.Laurens: @remember: @PiszarEva: @bakonyiili: @gypodor: @111111: @kicsikincsem: @Christianus:
Nagyon-nagyon köszönöm, hálás vagyok, hogy nem feledkeztetek meg rólam amíg távol jártam.
Egy predesztinált ''ikerláng'' - lélek társ - találkozás mindig magában hordozza a lehetőséget, hogy a közös szellem két különböző testbe leszületett részei más-más spirituális fejlettséget érnek el, így a ''felébredt'' fél hiába talál rá a másikra - az a másik még nem érett a helyzethez, még nem képes visszaemlékezni sok-sok előző élet tapasztalatára. Az érés folyamata persze nem sürgethető, van, hogy el kell engedni valakit, azért, hogy később, ha megérett rá, ismét visszatérhessen.
Igen tudom, hogy ez eléggé lila köd :-D ... az ajándékba ''megkapott'' angol nyelvtudást, mint kommunikációs eszközt, vagy a 8000 kilométert áthidaló megérzéseket - már nem is merem említeni. :-D
Még egyszer hálásan köszönöm a figyelmeteket. Jó éjszakát és szép álmokat kívánok.

( http://szabadonebredok.info/a-ikerlang-talalkozasokrol-azaz-ki-talalkozhat-a-masik-felevel-honnan-ismered-fel-ot/

http://napielemozsia.hu/cikkek/ikerlelek-kapcsolat-eletunk-legnagyobb-onismereti-treningje#.WEB9eubhDDc )

Christianus2016. december 1. 15:49

Súlyos gondolatok gyönyörűen szőve!
Szívvel, János

kicsikincsem2016. december 1. 14:40

Szívvel gratulálok a vershez, nem könnyű gondolatokhoz.
Icus

1111112016. december 1. 13:12

''halvány emlékezésem terhe alatt
én felidézem rokon szellemedet,
de te hagytad elveszni adott szavad:
''bárhogy legyen, mi megmaradunk egynek!''
Nagyon tud fájni az ígéret be nem tartása, szépet írtál.Szívet hagyok. Piroska

gypodor2016. december 1. 11:43

Mély, szívet érintő már a cím is. A vers lélekkitárulkozás.
Nincsenek ide illendően jó szavak.
Szívvel
Gyuri

bakonyiili2016. december 1. 11:22

Kedves Éva!
Örülök, hogy a ''partról'' ismét jelentkeztél, és ilyen lélek-kitáró verset
hoztál! Nagyon mély fájdalom érződik, ami elfészkelte már magát a szívedbe, de néha feltör a felszínre.
Szeretettel olvastam soraidat, szívvel köszöntelek: Ili

PiszarEva2016. december 1. 05:54

Újra olvasni téged, bizonyosság arról, hogy nagy költő hiányzott az oldalról.
Mély gondolataid sokszor utánozhatatlan képpel tudod láttatni.
Rokon lelkek többen vagyunk Hála Istennek, össze is kellene tartanunk, de a szavát betartani képtelen emberek is egyre többen vannak. Ez a sors egyre több embernek ismerős így Éva
Szeretettel gratulálok!
Éva

remember2016. december 1. 04:35

Sors, titok, hmm. Ki más tudhat így írni róla mint te, kedves Éva. Nagyon örülök, régen láttalak, olvastalak. Hogy személyed, verseid mit is jelentenek?! Olyan ez, mintha oly sokáig eltűnik a nap az égről, hinni kezdjük, a szürkeség elnyerte az öröklétet. Aztán, mégis felragyog, és aranyba foglalja azt, mit a tompaság uralt. ISTEN hozott, és adott újra nekünk, olvashatjuk verseidet, remélem, barátsággal, szívvel, POÉTA társaid. Miért is? Mert együtt haladtunk ezen az úton, egymást segítve, támogatva. Örülök neked.

M.Laurens2016. december 1. 00:06

Kedves Éva! Az őszinte tisztelet és elismerés jeleként hagyom nálad a kis szívet!
/ Miklós /

Evanna2016. november 30. 20:47

Remek vers, két ember kapcsolatában az idő teltével változások következnek be, ami nem mindíg pozitív!
Szívvel olvastam!
Éva

Eleonora2016. november 30. 20:43

Mi egy volt, egy marad.

Szívvel.

Nóra

Törölt tag2016. november 30. 19:14

Törölt hozzászólás.

donmaci2016. november 30. 18:57

Szép szomorú versedhez szívvel gratulálok: Józsi

thuroczy2016. november 30. 16:52

Kedves Éva,
Megható gondolatok szép szomorú versben foglalva.
Szeretettel gratulálok,
Gyula

maxika2016. november 30. 16:27

Igazán nagyon szép írás!
Üdv:
Albert

kerek2016. november 30. 15:31

Rokon értelmű.
...adott szavak feledésben...

Molnar-Jolan2016. november 30. 15:07

Szép-szomorú. Örülök, hogy újra itt.

jocker2016. november 30. 14:25

Fájón szép és örömmel olvastalak.
Gratula! jocker/Kíber/Feri

adamne2016. november 30. 14:06

Drága Éva de örülök, hogy újra itt vagy!!!!
Fájdalmasan szép költeményedet szívvel, nagy szeretettel
olvastam. Gratulálok: Manyi

Rozella2016. november 30. 13:57

''két nyughatatlanul hajózó lélek
az elképzelt idő széles folyamán,''

A találkozások sorsszerűek, igen. A versed nekem azt is üzeni, hogy az elfogadás józansága nem azonos a lemondással, de van, amit el kell engednünk itt és most.., hogy azután ''Bárhogy legyen... '' Szépséges versedet szeretettel olvastam, Róza

Kicsikinga2016. november 30. 13:42

Hihetetlenül örülök, hogy újra itt vagy, és élvezettel hallgatom a könyvedet!
Nagyszerű író-költő vagy!

Golo2016. november 30. 13:02

halvány emlékezésem terhe alatt
én felidézem rokon szellemedet,
de te hagytad elveszni adott szavad:
''bárhogy legyen, mi megmaradunk egynek!''


Szívvel és szeretettel gratulálok versedhez: Radmila

anci-ani2016. november 30. 12:21

''két nyughatatlanul hajózó lélek
az elképzelt idő széles folyamán,''...
Kár, hogy az adott szó semmibe veszett...
Szívvel szeretettel olvastam Évám gyönyörű emlékező versed!
Anci

editmoravetz2016. november 30. 12:06

Kedves Éva!

Szívvel olvastam fájón szép emlékező versedet!

Szeretettel: Edit

pete572016. november 30. 11:50

Szép, és sajnos sokszor igaz....
Szívvel olvastam!
Margit

1957052520122016. november 30. 11:40

Szép képekben emlékezel kedves Éva. Gratulálok fájdalmasan szép versedhez szívvel , Irén

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom