Szerző
Driszkó Dóra Éva

Driszkó Dóra Éva

Életkor: 20 év
Népszerűség: 73 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 338 alkalommal nézték meg.
Publikálás időpontja: 2017. január 2.

Megosztás

Szerzői jogok

A vers utánközlése vagy átdolgozása csak a szerző engedélyével lehetséges.

Címkék
Kedvencnek jelölték (7)

HBetti, Metta, Motyo01, RajosM, 3 láthatatlan tagunk

Driszkó Dóra Éva

Csak egy rajz

Láttam egy rajzot,
Olyan, mintha mi lennénk ott.
A kép tompa színekbe burkolózott,
Mint aki mindenről tudott.

Nincs olyan, hogy mi,
Csak te vagy, és egy magányos senki.
Aki fél, hogy van mit veszíteni.
Hogy olyan vagy, ki nem tud szeretni.

Egyformák vagyunk,
S mégis teljesen más utunk.
Talán jobb, ha másfele futunk,
De erről beszélni nem tudunk.

Nem szólok hozzád,
Túl nagy lenne a vád:
- Folyton gondolok rád.
Erről amit gondolsz, nem mondhatnád.

Ne tekints rám!
Túl sok a málhám.
Ne tekints rám!
Túl sok a málhám.

Perzsel a szemed,
Ezt nem teheted!
Ne próbáld kilesni lelkemet,
Mert ahhoz, hogy felfedjem, túlságosan féltelek.

Tudom, hogy milyen vagy,
Hogy féltésed nem lankad.
Hangulat-ingadozásod is nagy,
S sokszor csak magad vagy.

Tudom, hogy tiszta a lelked,
A túlzott érzelmek az egyetlen vétked,
Mikkel magadat sokszor sérted.
Tudom, milyen vagy. Érted?

Lazának tűnsz olykor, de merev vagy belül,
A megfelelési vágy, mi lelkeden megül.
Egyszer majd ezen emelkedj felül!
Mert nincs alapja, csak képzelgésben terül.

Nem tudom, meddig leszel még a szívemen belül,
De remélem, ez az érzés enyhül.
Ezt elérnem párszor már sikerül,
Ellenben van, hogy a parázs hevül.

Láttam egy rajzot,
Olyan, mintha mi lennénk ott.
A kép tompa színekbe burkolózott,
Mint aki mindenről tudott.

Amikor rám néztél úgy, hogy "tudom, ki vagy",
Én a karom mögé bújtam úgy, hogy "engem hagyj".
Aznap láttam, hogy a szíved valóban nagy,
Aznap: - A mosoly aznap az arcomra fagy.

Hiszek benned, nem tudom, miért,
Nincs senki, ki erre kért.
De azt hiszem, hogy aki ért,
Látja, hogy szállítod a Reményt.

Lehet, hogy sokat képzelek,
De nagyon ritkán tévedek.
Túlzottan a gondolataimba mélyedek,
Azt hiszem, hogy értelek.

Láttam egy rajzot,
Mi bennem túlzottan mély nyomot hagyott.
Túl sok dolgot a felszínre hozott,
Mint aki mindenről tudott.

2016. december 25.

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


Koko19962017. január 12. 01:06

Ohh Dórika szuper vers... Várom a következőt ;) :) és szîvet hagyoook :D

Maria_HS2017. január 9. 15:56

Szép versednél szívet hagyok.
Maria

November22(szerző)2017. január 3. 18:25

@RajosM @Metta @donmaci Köszönöm! :)

donmaci2017. január 3. 18:19

Nagyon jól versbe írtad! Szívvel gratulálok: Józsi

Metta2017. január 3. 08:36

Kedves Dóra!
Nagyszerű versedhez szívvel gratulálok!
Margit

RajosM2017. január 2. 22:31

Remek versedhez szívvel gratulálok!

Máté

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom