Szerző

Márta Bosnyákné Harpauer

Életkor: 61 év
Népszerűség: 52 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 241 alkalommal nézték meg.
Publikálás időpontja: 2017. január 24.

Megosztás

Szerzői jogok

A vers utánközlése vagy átdolgozása csak a szerző engedélyével lehetséges.

Címkék

Ehhez a vershez még nem tartozik címke.

Kedvencnek jelölték (13)

Márta Bosnyákné Harpauer

Fáj a szívem

Most fáj a szívem, majd` meghasad,
érted, kiért szenvedtem sokat,
most jól megy sorod, már nem kellek,
félre is dobsz, mint a szemetet.

Nem, nem sírok, nem is szólok én,
hallgatok, tűröm a szenvedést,
hisz bármit mondtam neked, igaz?
Fejed ráztad, nem hitted szavam.

Minek papoljak, nincs értelme,
falra hányt borsó, csak az lenne,
majd rájössz, hogy hibáztál nagyot,
csak akkor már késő lesz sajnos.

Mert feledni most olyan könnyű,
szükséget nem szenvedsz, nem kellünk,
fáj a szívem, s tán belehalok,
nem kérek tőled semmit, tudom.

Inkább a halál, mint kolduljak
szeretetet, ki véremből van.
Menj, ne is nézz hátra, légy boldog,
ezt egy anyai szív kívánja.

Eljön az idő, rájössz, hibáztál,
már nem lesz senki, ki meghallgatná,
hiába sírsz hangosan vagy némán,
a föld eltakar s nem felelek már.

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


Abraks_Anna2017. február 7. 17:33

Kedves Márta! Fájdalmas soraidnál szívem hagyom! Át tudom érezni fájdalmadat! Szeretettel! Adri

Tinka572017. január 30. 06:23

Kedves Márta! Igaz minden szavad, de ne feledd, meg fognak változni, talán még nem lesz késő! Csak ontsd felé szerető gondolataidat és simogasd meg bántó buksiját, mint rég, meglátod felvirul a napfény köztetek!! Adja az Ég, e szeretetet! Kriszti*

1111112017. január 25. 12:43

Összeszorította anyai szívemet e szomorú tény.Bizony kreál gondot az ember és csak szembesül azzal, milyen rövid az élet és mennyivel boldogabban élhetett volna. Szívet hagyok szeretettel. Piroska

Martaharpauer19(szerző)2017. január 25. 10:19

@lejkoolga: Köszönöm

Martaharpauer19(szerző)2017. január 25. 10:19

@hara.mya: Köszönöm

Martaharpauer19(szerző)2017. január 25. 10:18

@B...yL...o: Köszönöm

Martaharpauer19(szerző)2017. január 25. 10:18

@adamne: Köszönöm.

Martaharpauer19(szerző)2017. január 25. 10:18

@Kicsikinga: Köszönöm.

Martaharpauer19(szerző)2017. január 25. 10:18

@rojamsomat: Köszönöm

Martaharpauer19(szerző)2017. január 25. 10:17

@jocker: Köszönöm

Martaharpauer19(szerző)2017. január 25. 10:17

@orok.szerelem55: Köszönöm

Martaharpauer19(szerző)2017. január 25. 10:17

@Metta: Köszönöm.

Martaharpauer19(szerző)2017. január 25. 10:17

@Metta: Köszönöm.

Martaharpauer19(szerző)2017. január 25. 10:16

@parducos: Köszönöm.

Martaharpauer19(szerző)2017. január 25. 10:16

@anci-ani: Köszönöm.

lejkoolga2017. január 25. 08:48

Mártika, megértem szívfájdalmadat! Megrendítő sorok!
Szeretettel hagyok szívet: Olgi

hara.mya2017. január 25. 04:08

ahogy a ket ujjunk nem lehet egyforma, a gyerekek sem egyformak, es mi is valtozunk. ne add fel, draga marta... meglehet az ido teged igazol, es a szeretet gyozni fog. hiszen maskent nem tortenhet.
olellek, maia

B...yL...o2017. január 24. 17:41

Úgy gondolom, hogy a gyermeki hálátlanság igen nagy bűn. Csak a reményt nem szabad feladni, mindenhonnan van visszaút.
Szívet adok, szeretettel:
László

adamne2017. január 24. 16:11

Szívszorító versed nagyon meghatott kedves Márta.
Kívánok neked mielőbbi lelki nyugalmat, békét.
Szívvel, szeretettel gratulálok soraidhoz: Manyi

Kicsikinga2017. január 24. 14:32

Mennyire fájhat a szíved!
Jaj!

rojamsomat2017. január 24. 14:24

Drámai hangvételű versednél szívet hagyok!
Az élet szép oldalát keresd, de szólj ha fáj!
Jó vers nagyon!
Szívvel,,Tamás

jocker2017. január 24. 13:27

Olvastam a hozzászólásokat! Véleményt mondani azonban nem,hogy nem lehet, tilos, mert nem ismerjük az össze részletet! Azt Te tudod és nekem, nagyon átjött, amit írtál. Sőt, szerintem benne van az is, ami ennek a sajnálatos helyzetnek az oka!
Talán az idő múlása hozza az orvosságot...
nemcsak olvastam a művedet, de nagyon el is gondolkodtam.
Elismerésem a művedért a bátorságodért: jocker/Kíber/Feri

orok.szerelem552017. január 24. 12:38

Kedves Márta, nagyon szomorú és megható a versed. Átéreztem fájdalmad.
Szívem hagyom vígaszul szeretettel.
Margit

Metta2017. január 24. 12:34

Nagyon megható,szomorú vers! Attól nincs nagyobb fájdalom mint mikor egy szülő úgy érzi a gyereke elfordult tőle!
Szívvel olvastam fájdalmas soraid!
Szeretettel:Margit

parducos2017. január 24. 11:56

Nem egyszerű a leválás a szülőről, senkinek, egyik félnek sem. Persze, itt valami többről lehet szó, mégis azt mondom, hogy az egészséges makacsság és a türelmetlen, semmi szín alatti eltűrés között nagy különbség van. Az anyai szeretet viszonzatlansága kétségkívül fájó seb lehet, ez olvasható ki a versből, de ezt sosem szabad úgy fordítani magunkban, hogy szülőként elbuktunk. Remélem nem baj, hogy egy idézettel zárom gondolatomat: ''A szeretet akarat nélkül semmi más, mint szentimentalitás. Az akarat szeretet nélkül semmi más, mint kegyetlenség. Tehát valahogy a szeretetnek és az akaratnak együtt kell járnia. (...) Szabadon választott rabszolgaság a szeretet. (...) A szeretet úgymond tesztje a másik ember, sohasem én. (...) A szeretet és valaki ismerése egy és ugyanaz.'' /Feldmár András/

anci-ani2017. január 24. 11:33

Megrendítő szomorú fájdalom tépi az anyai szívet, ha tőle elfordul gyermeke. Nagyon megható vers, kívánom, hogy jóra változzanak a dolgok, mert anya csak egy van és ne legyen késő rájönni...
Szívet hagyok megható szívet tépő szomorú versednél.
Anci

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom