Szerző

Tuboly Viktória

Életkor: 21 év
Népszerűség: 5 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 501 alkalommal nézték meg.
Publikálás időpontja: 2017. január 30.

Megosztás

Szerzői jogok

A vers utánközlése vagy átdolgozása csak a szerző engedélyével lehetséges.

Címkék

Ehhez a vershez még nem tartozik címke.

Kedvencnek jelölték (2)

Keress pénzt online kérdések megválaszolásával! (x)

Tuboly Viktória

Hova visz a szív?

Éjnek leple alatt
Keresem magamat.
Gondolkodom, vajon ennek így kellett lennie?
Vagy utam során az élet rossz irányba repítene?

Sötét utcán baktatva,
Állatok mély álmát megzavarva
Átadom magam lábaimnak,
Vezessenek, amerre akarnak.

Magas házhoz érve
Sötét alakként meglátlak téged.
Elindulsz felém, kezed nyújtod,
S ijedve azt súgod:

- Éjnek éjjelén nem gondoltam volna,
Hogy egyetlen ábrándom is téged idehozna.
Bánat tükröződik arcodon,
Miért jöttél, mondd?!

- Hangod édes megnyugvás nekem,
Ne aggódj, Kedvesem!
Tűnődve indultam levegőzni,
De szívem vágya veled lenni.

- Mi nyomja gyönyörű tested édes lelkét?
Hűvös van már, térjünk be!
S odabent elmeséled nekem.
Gyere velem, Kedvesem!

- Rendben, menjünk, beszélgessünk.
Kétkedve lépkedtem mellette,
S ő félelmeim elhessegette,
Nappaliból egyenest a szobába sietve.

Tágas szobába belépve
Egy ágyra telepedtünk csendesen.
Nehezen eredt meg nyelvem,
Aztán mégis belekezdtem.

Benned végre megértést leltem,
S megértettem, mi kell nekem.
Te vagy az, s minden porcikád,
Mely varázslatos, mint a hajnali óceán.

A sötétben arcod keresve,
S hallgatva légzésed
Éreztem, hogy nehezedik szemem.
Végül karjaidban álomra hajtottam fejem

Hagyva, hogy így leljen ránk
A hajnali napnak aranysárga ága.

2016. november 11.

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


Renike992017. február 5. 08:15

Gyönyörű ...
Szívet hagyok, sok szeretettel, Reni. :)

AkarkiGyula2017. február 2. 06:30

Kedves Viktória!
Visz a szív. Visz a sors.
Az élet minden része töprengésből áll, nem csak a szerelem.
Igazat adok Neked. Meg kell gondolnunk, hogyan is döntsünk.
Egy biztos. A jelenben mindig helyesen döntünk. Aztán a jövőben, mikor mikor a jelen, múlttá válik. Nos, akkor kiderülhet, hogy még sem volt helyes. Mondhatnánk sajnos ilyen az élet. DE! Ez a szépsége is. Tudunk örülni, a ma eseményeinek. De jól tettük! Tudunk szomorkodni a ma eseményein. Ha, nem így csináltam volna? De tudunk bizakodni is a holnapban. Gratulálok a vershez. ü.akarki.

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom