Szerző

Fekete Viktória

Életkor: 24 év
Népszerűség: 15 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 489 alkalommal nézték meg.
Publikálás időpontja: 2017. február 12.

Megosztás

Szerzői jogok

A vers a szerző és a Poet.hu forrásként való megjelölésével, nonprofit céllal szabadon utánközölhető.

A vers átdolgozásához a szerző engedélye szükséges.

Címkék

Ehhez a vershez még nem tartozik címke.

Kedvencnek jelölte

Keress pénzt online kérdések megválaszolásával! (x)

Fekete Viktória

Veled!

Szívemnek vad kalapálása,
Akár a felbőszült bika zihálása,
Úgy áramlott ereimben a vér
Sebesen, forrón lüktetve!
Mint a bika vére,
Mely támadni készül, a vörös, színre.

Bőrének édeskés illatával
Tüdőm csordultig megtelt,
Ujjai lassan végigsiklottak gerincemen,
Testem megfeszült.
S éreztem, amint
Lélegzete hirtelen felgyorsult.
Kezem ekkor felfedező útra indult,
Majd mellkasán megállapodott.
Másodszor is megérintette
Hűvös ajkával az enyémet,
Majd lassan megcsókolt!

Én szédülni kezdtem,
És ekkor összeroskadtam.
Úgy éreztem magam,
mint a soha, meg nem sebzett bika...

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


vikycyca_14(szerző)2017. február 19. 20:27

@feri57: köszönöm! Hosszú kihagyás után most újra kaptam ihletet és találtam egy múzsát is :)

feri572017. február 18. 19:00

Nagyon szép versedhez gratulálok, Feri

vikycyca_14(szerző)2017. február 17. 09:20

@Szaksz_Vanessza: köszönöm!

Szaksz_Vanessza2017. február 16. 12:30

Fantasztikus vers

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom