Szerző
Nicol C. Davis

Nicol C. Davis

Életkor: 38 év
Népszerűség: 68 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 326 alkalommal nézték meg.
Publikálás időpontja: 2017. február 23.

Megosztás

Szerzői jogok

A vers utánközlése vagy átdolgozása csak a szerző engedélyével lehetséges.

Címkék
Kedvencnek jelölték (15)

Nicol C. Davis

Tündérvadász

4. rész

Jeges, nagy mindenség veszi őket körül,
Süvítő szélvihar mellé kísérőül.
Lovukat takarják, ők maguk öltöznek.
Hasznukat veszik a sok - hozott - bőröknek.

Takarva az ég is. Sötét, szürke felleg
Felettük az égen lomhán széjjelterped.
Mint a hegynek karja, oldalából nyúlik,
És mit átölel, az benne el is bújik.

Mély hóban gázolva lassul a nagy sereg.
Megsüllyed csizmájuk épp a térdük felett.
Lovaikat száron maguk után hozzák,
Az elsők a többinek az ösvényt kitapossák.

Nem küzdelem ez már. Bizony, csak küszködés.
Szélenyhülés után rettentő köd és
Nehéz, hideg pára. Már magukat sem látják.
Hangjuk az egyetlen, mi a ködön átvág.

Vakon keresni hegyi ösvényt hóban?
A helyes irányról jel sincs mutatóban.
Botladozva vívják harcukat a heggyel.
Mi feléjük nincsen csekély kegyelemmel.

Megmutatkozik most, ki a legény köztük.
- Hogy itt fagyjunk meg? Mi nem azért jöttünk.
Megyünk tovább, herceg, utánad a hóba,
Vagy ha úgy kívánod, a tüzes pokolba.

Ennyi a válaszuk, amikor az kérdi,
Hogy továbbmenjenek vagy pihenni térni.
Elmúlik a rossz is, ha kitart az ember,
Célja felé álhtatos`, kellő fegyelemmel.

Több se kellett neki, hogy ámulatba essék,
Hogy a meleg járja legbelül a testét,
Hogy a lelkébe ily parazsat hintsen,
Mert ilyen ereje ezer tűznek sincsen.

Büszkeség melege, bátorság a lángja,
Derék legényeknek szíve a gazdája.
A hatalma annyi: mint benne az egység.
Ha az elég: hamu. Szellő hordja testét.

Lefelé a hegyről, laposabb vidéken
Erdőszélre érnek negyedik nap éppen.
Abrakol, lenyergel, ki-ki tudja dolgát,
S a herceg odainti magához a szolgát.

Idősb` cseléd ez. Sok mindent már megélt,
A fiú kéri, újra kezdje el a mesét.
- Melyiket, hercegem? - Tudod te azt, bátya.
Hisz szája sarkában mosolygását látja.

- Erdeinkben nagyon rég csodás lények éltek.
Állattól, embertől ők sohasem féltek.
Csengettyű volt hangjuk, föld fölött suhantak.
Csipkefátyol ruhájuk nap és holdsugarak.

Körülöttük fényessé változik az erdő.
De a szemük világa, mint egy fehér kendő.
Helyette szívükkel látják meg az utat,
Hogy az ember igazat vagy hamisat mutat.

Gazdagságot is rejt a tündérek varázsa,
Minden könnycsepp gyémánt a szemük sarkában.
- Hallod-e, te öreg, bolondságot beszélsz.
Hajad színén látszik a megkopott józan ész.

Erdőben, mezőben én akárhol jártam,
Fű között gyémántot bizony nem találtam. -
Egy fiatal hadfi közbe így szóla.
De az öreg őt csak türelmesen óvta.

- Nem figyeltél, beste, elmondom hát újra,
Gyémánt az, de csak a tenyerünkbe hullva.
Mert földet érve, mint vizet, beissza,
Akár a száraz por, akár a kőszikla. -

Így folytatta tovább a tábortűz mellett,
A fiataloknak szíve s füle tellett.
Táncukról, zenéjükről eresztette nyelvét,
Míg az utolsó is le nem hunyta szemét.

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


gosivali2018. január 20. 20:56

Igényes, nagyon tetszik :)

Csendhangjai2017. március 16. 19:57

Nem ám akármilyen munkát végeztél, Kedves Nicol!
Engem elvarázsoltál!
Szívvel veszlek figyelőmbe!
Szeretettel:
Klára

Doki662017. március 12. 08:21

Vakon keresni hegyi ösvényt hóban?
A helyes irányról jel sincs mutatóban...Sok jó sorod kitudnám emelni... remek vers , tartalmas.......Doki

Abraks_Anna2017. március 9. 20:35

Gratulálok szívvel nagyszerű versedhez! Adri

Nicol_C.Davis(szerző)2017. március 1. 11:15

@Nichi-ya: @gypodor: @Kicsikinga: @M.Laurens: @merleg66: @gosivali: @195705252012: @szombati: @adamne: @Merluccius: @anci-ani: @madsampi:

Mindenkinek köszönöm, hogy eljött hozzám.

Nichi-ya2017. február 25. 17:14

Ismét csak gratulálni tudok nagyszerű alkotásodhoz sok szeretettel, szívvel.

gypodor2017. február 25. 10:20

Tetszik az egész sorozat!
Szívvel
Gyuri

Kicsikinga2017. február 24. 20:22

Szép volt, és kiváló munka!

M.Laurens2017. február 24. 11:20

Kedves Nicol! Köszönöm az élményt (szívvel).
/ Miklós /

merleg662017. február 23. 22:13

Kedves Nicol! Szerintem is több ez mint egy mese. Csodálatosan szövöd a szálakat. Remélem lesz folytatás. Nagyon várom! Szívvel és szeretettel olvastam remekedet. Üdv: Gábor

gosivali2017. február 23. 18:46

Nekem több annál, mint ahova soroltad. :)

1957052520122017. február 23. 16:41

Varázslatos mesesorok. Szertettel gratulálok , Irén

szombati2017. február 23. 16:33

Nagy alkotás ez a mese!
Elismerésem!
Nagy szívvel!
Üdv!
Tibi

adamne2017. február 23. 15:50

Csodálatos meseversedhez gratulálok drága Nicol.
Szeretettel hagyok szívet:Manyi

Merluccius2017. február 23. 15:21

Varázs-mese -- mese-varázs!
az ötös lesz a folytatás?
Az első hármat nem olvastam
-bepótolom azonnyomban!
M.

anci-ani2017. február 23. 15:02

''Így folytatta tovább a tábortűz mellet,
A fiataloknak szíve s füle tellett.
Táncukról, zenéjükről eresztette nyelvét,
Míg az utolsó is le nem hunyta szemét.''
Az én lelkem és fülem is tellett
és a tenyerembe hullt értéke, nem a földre...
Csodás mese-folytatásodhoz drága Nicol,
szívvel, szeretettel gratulálok:
Anci

madsampi2017. február 23. 14:58

Mint a hegynek karja, oldalából nyúlik,
És mit átölel, az benne el is bújik.
Remek! Gratulálok!

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom