Pálné Adrienn

Szárnyalás

Szállok a szabadság egén,
A szabadság illatát érzem én.
Olyan egyszerűnek tűnik minden az útnak kezdetén,
Majd rájössz, hogy nem vagy túl még a nehezén.

Jönnek a szürke felhők, jaj, mit tegyek,
Úgy félek, majd megveszek,
Támogatást te adsz, szerelmem,
Légy ezért mindig mellettem.

Kövesd szabad repülésem,
Ne érjen utol a kemény végzet.
Védj meg, ha jön a vihar,
Ha elkapna egy zivatar.

Tudom, a szabadság veszélyes,
Hogy óvni akarsz ettől, nem kétlem,
De kérlek, hagyj repülni,
A szárnycsapásokat tudod kísérni.

Ha hibázok, bocsáss meg nekem,
Még kezdő vagyok, oly esetlen.
Ígérem, mindent megteszek,
Hogy csalódást ne okozzak, kedvesem.

De nem vagyok tökéletes,
Nem is leszek sosem,
Így a vétett hibákat
Kérlek, nézd el nekem.

Kérlek vigyázz szárnyaimra,
Ne törd őket darabjaira.
Vigyázz rám, mert törékeny vagyok,
Ha eltűnsz mellőlem, biztos összerogyok.

Légy mellettem kérlek, míg szállok,
Ígérem neked, majd egyszer leszállok.
A szelekkel akkor többet nem harcolok,
Melletted békésen megállapodok.