Szerző
Zsefy Zsanett

Zsefy Zsanett

Életkor: 71 év
Népszerűség: 194 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 349 alkalommal nézték meg.
Publikálás időpontja: 2017. március 15.

Megosztás

Szerzői jogok

A vers a szerző és a Poet.hu forrásként való megjelölésével, nonprofit céllal szabadon utánközölhető.

A vers átdolgozásához a szerző engedélye szükséges.

Címkék

Ehhez a vershez még nem tartozik címke.

Kedvencnek jelölték (17)

Zsefy Zsanett

A szürke ereje

Elköltözött. De ott maradt az arca.
Szürkén, két dimenzióban, a nyári zápor
sötét foltjaként az épület falán.
Még elevenként kiharapta a fák lombjait a
parkból, hogy messzebb lásson; naponta
virágot fűzött az ereibe, mert elhitte,
jobb lehet, és szivárványba csomagolta
a hétköznapokat, miközben beégette
retinájába azt a pár évet. Ínségesebb időkre.

Most kinyújtott karral, arctalan tapogat,
hogy megtalálja, hol ért véget.
(Valamikor azt hitte, mindent elér.)
Szívéből azóta a virágok helyén betonacélerdő
eredt az égnek, és a bontásra érett paneltestek
plakátruhájáról lehámlottak a színek.
Csak egy maradt érintetlen. A szürke.
Majd megszokja.

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


LIne2017. március 27. 06:28

Gratulálok megrázóan igaz versedhez.

Baráti üdv: Eta

cedrus49(szerző)2017. március 18. 15:58

@Molnar-Jolan: Köszönöm szépen!

cedrus49(szerző)2017. március 18. 15:58

@kicsikincsem: Köszönöm, Icus!

cedrus49(szerző)2017. március 18. 15:58

@Kicsikinga: Köszönöm, Drága KicsiKingám!

cedrus49(szerző)2017. március 18. 15:57

@donmaci: Köszönöm!

cedrus49(szerző)2017. március 18. 15:57

@Napsugar0607: Köszönöm!

Molnar-Jolan2017. március 17. 13:56

Remek vers.

kicsikincsem2017. március 17. 11:45

Szívvel gratulálok kedves Zsanett.
Icus

Kicsikinga2017. március 16. 19:04

Még ráismerek egyedi stílusodra, ami most is nagy élményt adott!
A szürkének, emberi árnyalatát mutatva.

donmaci2017. március 16. 19:02

Nagyon szépen versbe írtad! Szívvel gratulálok: Józsi

Napsugar06072017. március 16. 19:00

Szép szóképek. Gratulálok

cedrus49(szerző)2017. március 16. 18:52

@gypodor: Jaj, ne hozz már Te is zavarba!
Köszönöm, hogy olvastad, és örülök, hogy tetszett!

cedrus49(szerző)2017. március 16. 18:50

@Callypso: Köszönöm méltató soraidat! örömmel vettem. :)

cedrus49(szerző)2017. március 16. 18:49

@Olveti: Köszönöm József, hogy olvastad, hogy nem hagytad szó nélkül! Úgy valahogy, ahogy írtad....leredukálhatóan az egyénre, egyéni sorsokra, amit az idő, és azon túl még sok más közrejátszó körülmény fakíthat el/meg.

cedrus49(szerző)2017. március 16. 18:45

@Ibolya.52: Zavarba hozol... :) Köszönöm!

cedrus49(szerző)2017. március 16. 18:44

@Zsuzsa0302: Köszönöm kedves gratulációdat!

cedrus49(szerző)2017. március 16. 18:44

@Merluccius: Nagyon köszönöm!

cedrus49(szerző)2017. március 16. 18:43

@Evanna: Köszönöm szépen!

gypodor2017. március 16. 09:06

A hiány érzete fáj. Néha drágaköveket könnyezik belülről. Olyat mint ez a vers!!!!
Szívvel olvastalak.
Gyuri

Callypso2017. március 15. 23:44

Nagyon megrázó, ennek ellenére gyönyörű gondolatból szövődött verset hoztál! Érdemes volt elolvasni!
Örömmel látogattam hozzád és remek alkotásodhoz sok szeretettel gratulálok!

Olveti2017. március 15. 22:34

Gratulálok versedhez Csilla!

Szépen írsz a világ teljességének, színkavalkádjának eltompulásáról...

Sokak élik a mindennapokat illuzionált teljességgel, mégis a színek csak szürkeséget festenek.... Persze ez nem vigasz!

Ibolya.522017. március 15. 19:47

Csodálatos! Gratulálok. Ibi

Zsuzsa03022017. március 15. 19:33

Szép versedhez szívvel, szeretettel gratulálok: Zsuzsa

Merluccius2017. március 15. 19:29

Megrázott. Szép vers, jó írás!
M.

Evanna2017. március 15. 19:16

Szívvel gratulálok remek versedhez!
Evanna

cedrus49(szerző)2017. március 15. 19:07

@Metta: Nagyon köszönöm! Örülök jöttödnek!

cedrus49(szerző)2017. március 15. 19:07

@anci-ani: Köszönöm figyelmedet, méltató soraidat, kedves Anci-anci!

Metta2017. március 15. 19:04

Gyönyörű versedhez szívvel gratulálok!
Margit

anci-ani2017. március 15. 18:47

''Még elevenként kiharapta a fák lombjait a
parkból, hogy messzebb lásson; naponta
virágot fűzött az ereibe, mert elhitte,
jobb lehet, és szivárványba csomagolta
a hétköznapokat, miközben beégette
retinájába azt a pár évet. Ínségesebb időkre.''
Gyönyörű!!!
Varázslatos sorok!
Aztán mégsem maradt meg belőle semmi a szebb időkre...mert a szürkeség befedte...
Ez a változások ereje, sajnos.
Nagyon tetszett sokatmondó remek versed!
Szívvel, szeretettel gratulálok kedves Csilla!
Anci

cedrus49(szerző)2017. március 15. 18:44

@Golo: Köszönöm, Kedves Golo! Olyan hirtelen felkerült a több napos várakozás után, hogy meglepődtem. :)

Golo2017. március 15. 18:43

Örömmel gratulálokvelsőnek: Mila

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom