Szerző

Pedro Sierra

Életkor: 34 év
Népszerűség: 8 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 195 alkalommal nézték meg.
Publikálás időpontja: 2017. március 20.

Megosztás

Szerzői jogok

A vers utánközlése vagy átdolgozása csak a szerző engedélyével lehetséges.

Címkék

Ehhez a vershez még nem tartozik címke.

Kedvencnek jelölte

Pedro Sierra

Kérdő-Jelek

A fényem mögött árnyék lapul. Az árnyak mögött vágyak,
Mindenhonnan vakok lesnek. Tudják, ott vagyok... De mégsem látnak,
A vihar után várlak! A napsugár most nyarat hoz,
Engem kiütött a valóság, és nem tértem még magamhoz!

Aki ezüstöt visz, aranyat hoz! Nem leszek többé második,
A látszat mögött megbújok, de én csak miattad állok itt!
Ahogy egy részeg ember álmodik. Úgy zavarodott meg az elme,
Hisz` örökre vesztes marad, a versenyben aki nyerne.

Emlékképek szana-szerte. És bizony, te is ott vagy benne,
Az a szív az égig menne, ha egyszer végre boldog lenne,
Te királylány vagy! Nekem nincs fehér, csak egy beteg, vad ló,
Egy tróger herceg sánta lovon. Legyél te nekem a mankó.

Életfogytig tartó tangó. Ahogy táncolok a penge hegyén.
A földbe élével karcolnám: Ez a világ csak az enyém!
Csak nézd az arcom, kacsints felém! A lelkemmel játszhatsz!
De ha belenézel a szemembe. A szívemig láthatsz.

Feledésbe merült válasz, a kérdésre pár feles felel.
Még felnézek a menetrendre! Várom hogy a buszon leszel,
De tudom, nem vagy rajta. Hiába is várnálak,
Jó lenne... Ha a könnyek is pár szóra felszáradnának!

Ha a szája szélén csók lebegne a rút világom arcának!
Csak egyszer lennél ajándékom, el többé én nem hagynálak!
Az életem ezen múlik. Csak hosszú hajszálak.
A vírusom te lettél, és a gyógyszerek nem használnak!

Vajon látod-e a jeleket? Hogy a sorok mélyén utalások.
Én érted megteszem! A tenger közepére kutat ások!
Hogy a szemedben lássam, azt a mosolyt, amit én adtam,
Majd akkor elmondhatom, hogy nem futottam el. Én veled maradtam.

Győzelmet még nem arattam, de mindenhol jeleket látok,
Álmomban és ébren is. A pontban kérdőjelet találok,
Hiszen isten ide pontot tett. Én rakok helyette kérdőjelet!
Ha a múlt az enyém volt, a jövő is az enyém lehet!

A világom peremén állok, de ugrani még nem merek.
Ma még tudom, emlékszik, de mi lesz, hogyha elfeled?
Harcolnék még ellened. De nem akarok, nem tudok!
Akárhogy is csinálnám, tudom... Úgyis elbukok!

A végéig eljutok? Sötét az út, és messze a cél,
De a szívem rég a tiéd, a lelkem pedig makacs acél!
Táncol már a borotvaél, de a táncparketten ne keress,
Csak most kezdtem el érted élni, így a hátrányom tetemes,

Pont felett egy egyenes, de görbül már a szára,
És meghajlítom az életem is. Tudom, hogy nagy lesz az ára,
De többé nem leszek árva! Tudok úszni árral szemben,
Ha süllyed már a kis hajóm, akkor kell kapitánynak lennem,

Mennék már én is át az éveken, át minden egyes percen,
Még mindig maradt valami... Valami benned és bennem,
Kettőnk között... Ami még mindig nem hagy mennem,
Pedig minden válasz ott van... Egyetlen kérdőjelben...

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


feri572017. március 28. 08:05

Nagyon szép vágyakozási vers, gratulálok.
Feri

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom